Az elmúlt három hónap termelési helyzetét az építőipari cégek szeptemberben - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - nagyjából ugyanúgy ítélték meg, mint egy hónappal korábban. A nyers, azaz a szezonálisan nem kiigazított adatok sem jeleznek komoly változást: szeptemberben a cégek 22 százaléka a termelés növekedését, 24 százalékuk viszont annak csökkenését tapasztalta, míg augusztusban ugyanez a két arány rendre 20 és 24 százalék volt.

A GKI építőipari bizalmi indexe az előző három havi termelés és a rendelésállományok értékelése, valamint a foglalkoztatási szándékok felméréséből képzett jelzőszám, amely egy számba sűrítve mutatja az ágazat kilátásait.

A magasépítő cégek helyzetértékelése szeptemberben kissé javult, a mélyépítőké pedig valamelyest romlott. E téren a középvállalatok (azaz az 50 és 250 fő között foglalkoztatók) a leginkább elégedettek.

Építőipari bizalmi index 2013-16 szezonálisan kiigazított adatok

Forrás: GKI

Egy évvel ezelőtt az elmúlt időszaki termeléssel kapcsolatosan a jelenleginél valamivel nagyobb volt az elégedettség: 2015 szeptemberében a válaszadó cégek 21 százaléka számolt be a termelés növekedéséről, 16 százalékuk érzékelt csökkenést.

A rendelésállományok értékelése szeptemberben nagyot javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján), a mutató értéke visszatért az év eleji szintre. A szezonálisan nem kiigazított adatok is kedvező változást jeleznek: szeptemberben a válaszadó vállalkozások 19 százaléka számolt be magas, 34 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Augusztusban a vállalkozások 16 százaléka volt elégedett a rendelésállománnyal, 42 százalékuk alacsonynak ítélte a szerződéssel lekötött munkák volumenét.

A két építményfőcsoport várakozásai augusztushoz képest ellentétesen változtak: míg a magasépítő cégek jóval optimistábbak az előző hónapban jelzettnél, addig a mélyépítők értékelése számottevően romlott.

A szeptemberi felmérés az egy évvel ezelőttinél még így is valamivel kisebb elégedettséget tükröz: 2015 szeptemberében a cégek 19 százaléka szerint volt magas, 26 százalékuk szerint pedig alacsony a rendelésállomány.

Létszámbővítés vagy elbocsátás jön?

A foglalkoztatási várakozások szeptemberben - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - szignifikánsan javultak az előző hónaphoz képest. E mutató hat havi csúcsra jutott. Ugyanakkor a nyers adatok nem jeleznek érdemi változást az előző hónaphoz képest.

Szeptemberben a létszám bővítésére a válaszadó cégek 11 százaléka, annak csökkentésére 13 százalékuk készül. Augusztusban ugyanez a két arány rendre 15 és 16 százalék, egy évvel ezelőtt pedig 14 és 15 százalék volt. A magas- és mélyépítő cégek kilátásai egyaránt javultak.

Ezért nem bővül jobban az építőipar

A GKI rendszeresen rákérdez, milyen tényezők akadályozzák leginkább a termelés bővítését. Szinte a felmérés kezdete óta a kereslet hiánya volt a leggyakrabban említett ok, nyomában szorosan a vevők fizetési késedelmével. Az élbolyhoz az elmúlt évben a munkaerőhiány is felzárkózott, 2016 szeptemberében viszont már át is vette a vezetést, mint leggyakrabban említett gátja a termelés bővítésének.

Mi lesz az árakkal?

Szeptemberben az építőipari termelők körében kissé erősödtek az áremelési törekvések. Mindazonáltal továbbra is a közeljövőben stagnáló árszintet várók vannak jelentős többségben (84 százalék). Az áremelést tervezők aránya (11 százalék) kissé meghaladja az árcsökkenést valószínűsítők arányát (5 százalék). Ugyanez a két arány egyébként augusztusban 8 és 11, tavaly szeptemberben 9 és 8 százalék volt.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése az építőipari termelők körében szeptemberben az előző hónaphoz képest kissé javult (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). A nem kiigazított adatok is javulást jeleznek: a derű- és borúlátók aránya szeptemberben egyaránt 17-17, míg augusztusban 14 és 21 százalék volt.

Kiket kérdezett a GKI?

A szeptemberi felmérésnél 332 építőipari vállalkozás küldött vissza kitöltött kérdőívet. A válaszadó vállalkozások 86 százaléka 51 fő alatti létszámot, 12 százalékuk 51 és 250 fő között foglalkoztat.

Csökkenés és javuló bizalom?

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke szerint a markáns termeléscsökkenés mellett is erősödő optimizmus magyarázata, hogy az uniós forrásból finanszírozott közmegrendelések eltűnése miatt zsugorodó termelést csak azok a cégek érzik meg közvetlenül, amelyek ezen a piacon érdekeltek. Ez a kör pedig  - noha az építési teljesítmény legnagyobb hányadát állítja elő -, csak kevés számú vállalkozásból áll. Ugyanakkor a szektor több mint 90 százalékát adó mikro- és kisvállalkozások zöme a lakásépítésben érdekelt, ennek fellendülése számukra megrendeléseket nyújt, így érthető, ha újra megjelent az optimizmus a GKI bizalmi indexében - oszlatja el a látszólagos ellentmondást Koji László.

A termelés bővítését korlátozó munkaerőhiány értelmezéséhez is érdemes különválasztani az alágazatokat. Összességében egy 24 százalékkal zsugorodó termelés fenntartásához egyáltalán nem lenne szükség több munkaerőre. Azonban míg a nagy értéket előállító, teljesítményében megzuhanó mélyépítésben a feladatok ellátáshoz bőven elég a jelenlegi létszám, az épületépítési ágazatból nagyon hiányoznak a szakmunkások, e terület létszámigénye jelenik meg a GKI felmérésében, mint termelés bővítését korlátozó tényező - magyarázta az ÉVOSZ elnöke.

A munkaerőhiány enyhítésére a hatékonyabb munkavégzés, az élőmunkát kiváltó gépek beszerzése és a jobb bérek segítenének. A kisvállalkozások azonban csak akkor kezdenek munkaerőkímélő, eszközbővítő beruházásba, ha legalább 2-3 évre előre biztosítottnak látják a megrendeléseket és saját tartalékok híján megfelelő hiteleket is találnak a piacon a beruházások finanszírozásához - mondta Koji.

Így csökkenhetnének a lakásárak

A béremelésről úgy vélte, a jelenlegi 150-200 ezer forintos nettó fizetéseket 250-300 ezer forintra kellene emelni az elvándorlás megállításához és a külföldön dolgozók visszacsábításához. Az ÉVOSZ elnök a következő 3 évben évente átlagosan 10 százalékos béremelést tartana reálisnak.

Ugyanakkor szó sincs arról, hogy emiatt a vállalkozási árak nőnének. Az építőipari árakban mindössze 35 százalék az építőipari munka részesedése, a többit az anyagár, a szervezési, fuvarozási és banki, valamint az ingatlanfejlesztési költségek teszik ki. Miután az új lakások áfája 22 százalékkal csökkent, ha a különbözetet nem vinné el az egyéb költségek növekedése, akkor akár még 10 százalékos munkabéremelés mellett is csökkenhetnének a kivitelezési árak - hangsúlyozta Koji, határozottan visszautasítva, hogy az építőipari kivitelezés lenne felelős az új lakások árának az emelkedéséért.