Albérletbe menne? Itt a fontos törvényi változás

Az új Polgári Törvénykönyv a költségviselés, a használat, a használat ellenőrzése, a bérleti díj és a törvényes zálog kapcsán nagyrészt fenntartja a korábbi szabályokat, de komoly változásokat is végrehajt, amelyekre érdemes odafigyelni - hangsúlyozza Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje.
Napi.hu, 2014. április 28. hétfő, 18:18

A bérlő számára kedvező, hogy az új szabályozás felmondási jogot alapít a bérlő részére abban az esetben, ha a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség, és annak állapota az egészséget veszélyezteti. A felmondás jogát a bérlő még abban az esetben is gyakorolhatja, ha erről a tényről a szerződés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének időpontjában tudott vagy tudnia kellett volna - tájékoztat Ódor Dániel.

További előny a bérlőnek, hogy az új törvény már tartalmazza az eddigiekben csak a gyakorlatban működő karbantartási/javítási szabályt, melynek értelmében a bérlő a bérbeadót terhelő karbantartási vagy javítási munkálatokat elvégezheti a bérbeadó költségére, ha azokat a bérbeadó nem végzi el. A Taylor Wessing ügyvédje kiemeli, lakásbérlet esetén a bérleti szerződésben biztosítékként kiköthető kaució mértékét az új törvény háromhavi bérleti díjnak megfelelő összegben maximalizálja. Az ezt meghaladó biztosítékot a bíróság a bérlő kérésére mérsékelheti.

Ez történik, ha eladják a bérlő feje fölül a lakást

Az új törvényben változatlanul szerepel az a szabály, mely szerint, a bérleti szerződés akkor is fennmarad, ha a tulajdonos eladja az ingatlant. Változás azonban, hogy ilyen esetekben a régi és az új tulajdonos egyetemlegesen köteles helytállni a bérlővel szemben minden, a bérbeadót a bérleti szerződés alapján terhelő kötelezettség teljesítéséért. Ez szintén jelentős előny a bérlő számára, hiszen igényével a korábbi és az új tulajdonoshoz is fordulhat. Az eredeti tulajdonos számára viszont terhet jelent, hiszen a fenti kötelezettség alól gyakorlatilag csak a bérlő hozzájárulásával szabadulhat - világít rá a szakjogász.

Szabályozott felmondási idők

Az új törvény a korábbi szabályozásnál részletesebben rögzíti a felmondási időt. A szerződést napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra; heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján; havi bérleti díj kikötése estén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig; hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig lehet rendes felmondással felmondani.

Amennyiben a bérlő a fenti közlési időpontok után mondja fel a jogviszonyt, az nem a felmondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondást a következő időszakra kell érteni - összegez a szakértő. Változatlan marad az a szabály, mely szerint az új tulajdonos felmondhatja a határozatlan időre kötött bérleti szerződést, ha őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy jelentős feltételei tekintetében megtévesztette.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó külön törvény szabályai továbbra is alkalmazandóak. Ezek közül az egyik legjelentősebb előírás, hogy a bérleti szerződés felmondását megelőzően a lakbér fizetését elmulasztó bérlőt írásban fel kell szólítani a teljesítésre. A felszólítást követően a felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat és a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK