Albérletben lakik? Ezeket tartsa be és nem fogják átverni!

A törvény számos részletszabályt rögzít, melyekkel nem árt tisztában lennünk, ha mi is az albérlők vagyunk.
Dzindzisz Sztefan, 2017. július 28. péntek, 11:24

Lakáskiadás során a bérbeadó fő kötelezettsége a lakás átmeneti használatának átengedése, míg a bérlőé - a lakás állagának megóvása mellett persze - a bérleti díj fizetése. Szinte minden lakáskiadásnál a szerződés megkötésének feltételéül szabják, hogy a bérlő kauciót fizessen. Ha a felek kaució átadásában állapodnak meg, annak összege nem haladhatja meg a bérleti díj háromszorosát. Ellenkező esetben a bérlő a bíróságtól kérheti annak mérséklését - hívta fel a figyelmet Burján Zsuzsanna, a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Mint mondta, a bérlő egyik legfontosabb kötelezettsége a bérleti díj rendszeres, határidőben történő, teljes összegű fizetése. Jó, ha tudjuk, hogy a bérbeadót zálogjog illeti meg a bérleti díj és a felmerült költségek erejéig a bérlőnek a lakásban lévő vagyontárgyain. Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó mindaddig, ameddig a zálogjog fennáll, megakadályozhatja az érintett vagyontárgyak elszállítását.

A bérleti díj nagyságán túl állandó kérdés, hogy mennyibe kerül a lakás fenntartása, mekkora rezsiköltséggel kell számolni. A bérbeadó épp ezért az épületre, a lakásra vonatkozó, energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötését megelőzően köteles (!) a bérlőnek bemutatni, a szerződéskötéskor pedig átadni - emelte ki Burján.

Kire, milyen költség hárul?

Egy albérletnél sokszor felmerülő kérdés az is, hogy például ki fizesse a villanykörte kicserélésének, vagy épp a konvektor javításának költségét? A megoldás: a lakás fenntartásával járó kisebb kiadások a bérlőt, a nagyobbak pedig a bérbeadót terhelik. A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról és a központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról is.

A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó, ennek hiányában pedig a karbantartással/felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással/cserével kapcsolatos kiadások a bérbeadót terhelik - mondta Burján.

Ha a lakásban, az épületben, vagy akár a berendezésekben a bérlő, illetve a vele együttlakók magatartása miatt keletkezik kár, a bérbeadó követelheti a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését. Ezzel szemben az épület felújítása, vagy a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. (Nincs kiút: tovább drágul a lakásbérlet.)

Amit tűrni kell és amit nem muszáj

Amennyiben a bérbeadó kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére maga is elvégezheti. Fontos kiemelni, hogy a bérlő tűrni köteles, hogy a bérbeadó a lakás álagának megóvásához szükséges munkálatokat is elvégezzen. A lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére azonban már nem köteles. A bérbeadó a bérlőt az ilyen munkálatok megkezdése előtt megfelelő időben köteles azok várható időtartamának megjelölésével tájékoztatni - mondta Burján.

Nagyon fontos joga a bérlőnek, hogy a szerződést felmondhatja, ha a lakás állapota az egészséget veszélyezteti.

A bérlő másik fő kötelessége, hogy a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használja. A bérbeadó ezt, és ez egyéb kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerződésben meghatározottak szerint többször - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül (!) - ellenőrizheti. A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

Nem lakhat ott akárki

A lakást albérletbe adni csak a bérbeadó hozzájárulásával lehetséges. A bérlő a lakásba más személyt - a kiskorú gyermeke, unokája kivételével - kizárólag a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

Sok bérlő fél attól, hogy mi történik akkor, ha a tulajdonos egyszerűen eladja a lakást a "feje felett". Ezzel kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a bérlő köteles megengedni, hogy aki a lakást meg kívánja venni, az azt szükségtelen háborítás nélkül megtekinthesse.

Amennyiben pedig sor kerül az adásvételi szerződés megkötésére is, a régi bérbeadó helyére az új tulajdonos lép, ám fontos kiemelni, hogy a bérlet továbbra is fennmarad. A lakás új tulajdonosa csak akkor jogosult a bérletet felmondani, ha az határozott időre jött létre vagy őt a bérlő a bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette - hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Kié a felelősség?

Figyeljünk továbbá arra is, hogy az épület, a lakás használatával kapcsolatban mind a tulajdonost, mint a bérlőt felelősség terheli. Alapvetően az épület tulajdonosa felel az épület egyes részeink lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott károkért. Abban az esetben azonban, ha valamely tárgynak a lakásból vagy más helyiségből való kidobása, kiejtése, vagy épp kiöntése okoz kárt, a károsulttal szemben elsősorban a bérlő felel.

Ami pedig a jogok és kötelezettségek ismerete mellett szintén nagyon fontos: a bérlők ne hagyják magukat átverni. Burján elmondása szerint egyre többször találkoznak olyan esettel, amikor a magukat bérbeadóknak mondott csalók kihasználják a leendő bérlők szorult helyzetét és meglépnek a beszedett kaucióval. Az ilyen esetek elkerülése érdekében mindig legyenek mellettünk tanúk, ellenőrizzük a bérbeadó személyazonosságát, nézzük meg a tulajdoni lapot a földhivatalban és lehetőség szerint mindent rögzítsünk írásban - adott néhány jó tanácsot Burján.

HOZZÁSZÓLÁSOK