A budai Várnegyedben rendre előforduló támfalrepedések, pinceüreg-beszakadások, vízelöntések és egyéb problémák akár a városrész hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét is veszélyeztethetik - hívják fel a figyelmet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói. A költséghatékony és a hasznosítási szempontoknak is megfelelő műszaki megoldások kiindulópontja lehet az a most megjelent kötet, amelyben a szakemberek ez irányú kutatásaik eredményeit publikálták, a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával.
A BME-n folyó kutatások eredményei nagymértékben hozzájárulhatnak, hogy a rekonstrukciós tervek költséghatékony és biztonságos megoldásokat javasoljanak, és új, kreatív lehetőségeket nyissanak meg - például a föld alatti üregek turisztikai hasznosítása terén - mondta Hajnal Géza, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense a várbeli fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón.
Jelenleg ugyanis - mint arra az egyetem kutatói rámutatnak - a veszélyessé vált üregek megerősítése hagyományos módszerekkel történik, aminek eredményeként túlbiztosított, indokolatlanul nagy méretű megerősítések keletkezhetnek, amelyek egyrészt szétszabdalják, hasznosíthatatlanná teszik ezeket a felszín alatti tereket, másrészt az itt található természeti-geológiai értékeket is károsítják.
Az Esztergomi-rondella függőlegesen végigrepedt oldala (Forrás: Görög Péter, Hajnal Géza (szerk.): Mérnöki kutatások a budai Várhegyen, Hantken Kiadó, 2012)Hasonló a helyzet a Várhegy támfalainak megerősítésével is: az azonnali veszélyelhárítás érdekében bevetett helyi megerősítések nyomán a felszín alatti vízáramlás iránya megváltozhat, ami aztán más támfalszakaszokon okozhat elmozdulást, repedést.
Mindezekből következően a BME kutatói úgy látják: átgondolt, mérnöki kutatásokkal megalapozott megoldások kellenek, és nem ad hoc helyi műszaki beavatkozások, amelyek egyrészt indokolatlan többletköltséget okoznak (miközben az elhárított veszélyek helyett újabbak keletkeznek), másrészt korlátozhatják a későbbi hasznosíthatóságot, és így a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának sikerét, gazdaságos megvalósíthatóságát is megkérdőjelezhetik.
A kutatók szerint a koncepciók és tervek kialakításához olyan szakértői csapatra van szükség, amelyben építész, történész, jogász, közlekedési és környezetvédelmi szakemberek mellett a mérnökgeológiához, hidrogeológiához és talajmechanikához értő, a numerikus modellezési módszer alkalmazásában jártas mérnökök is részt vesznek.
Olyan monitoringrendszer kiépítését javasolják, amely a talajmozgásokat és vízáramlásokat folyamatosan figyeli, és a problémák (repedések, vízbetörések stb.) esetén olyan adatokat szolgáltat, melyekkel a leggazdaságosabb és a hosszú távú hasznosítási célokat nem veszélyeztető beavatkozásokat idejében meg lehet tenni.
A Várnegyed, illetve a Várhegy problémáit, fejlesztési koncepcióit érdemes lenne egységesen, összefüggéseiben kezelni - hangsúlyozzák a kutatók. A hasznosítással kapcsolatos elképzelések minden esetben rendkívül fontosak: egyrészt a nem megfelelő műszaki beavatkozások beszűkíthetik a későbbi hasznosítási lehetőségeket. Más megközelítésben: a hasznosítás eleve feltételezi, hogy a hasznosító gondoskodik a megfelelő műszaki állapotról, észleli az esetleges hibákat (pl. repedéseket) és intézkedik, így nem alakulhat ki nagyobb baj.
