Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az idén Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara (MBVK) január 14. és március 7. között 1497 ingatlant adott el az árverezésre bocsátott 8300-ból. 6803 épületre egyáltalán nem érkezett licit. Miközben az ingatlanok 22,2 százalékát féláron, 65,75 százalékát 70 százalékos áron hirdették meg.

Az elárverezett ingatlanok átlagára az időszakban 8 millió 780 ezer forint volt. Az 1497 eladott ingatlan közül az eladási ár a kikiáltási ár 88,54 százaléka volt átlagosan. Az árverésen átlagosan a minimálár 138,84 százalékáért keltek el az ingatlanok, de volt olyan ingatlan, melyért 18-szoros árat fizettek. Az értékesített lakóingatlanok 49 százaléka minimáláron kelt el, további 39,1 százaléka kevesebb, mint 2-szeres áron cserélt gazdát és csak tízből két épület kelt el a minimálár több mint tízszereséért - írja a Licit.info.

Érdekesség, hogy a legolcsóbban egy nyírmadai lakóépület 1/80 tulajdoni hányadú, nem beköltözhető részét kínálták, mely nem kelt el. A legdrágább pedig egy 161,5 millió forintot kóstáló, tehermentes, külterületi, Natura 2000 területen lévő műemlék kastély. Ez szintén nem kelt el.

A legolcsóbban elkelt épület egy 12 ezer forintos Kalocsa járási lakóház és gazdasági épület (tulajdoni hányad 2/16), míg a legdrágább tétel, egy budapesti társasházi lakás, melyre 191 millió forintért tett ajánlatot egy árverező. A második legdrágábban elkelt lakóingatlan egy fővárosi, második kerületi ikerház fele volt 100 millió forintért. Utóbbi a kikiáltási ár 107 százalékáért cserélt gazdát a licitáló összesen 34 millióval adott többet, mint a minimálár.

Az összes kalapács alá került ingatlan közül majd' hatezer darab volt tehermentes és beköltözhető. Az ingatlanok 71,4 százaléka így az árverés után jogszerűen elfoglalható lenne. Mégis, a meghirdetett ingatlanoknak csak a 18 százaléka ment el.

A legtöbbször az elhelyezkedésen múlt egy ingatlan eladása és a vételára: az elárverezett ingatlanok közül 385 volt budapesti, melyek átlagosan a kikiáltási ár 116,8 százalékáért (minimum ár 179,9 százalékáért) találtak vevőre, míg a vidékiek mindössze 78,7 százalékért (minimum ár 124,6 százalékáért) keltek el. A budapesti ingatlanokat átlagosan 14,3 millió forintért, a vidékieket 6,6 millió forintért árverezték el.

A keddi törvénymódosítás vélhetően a budapesti ingatlanok árverési árát átlagosan nem fogja befolyásolni, mert azok amúgy is a kikiáltási ár felett keltek el. Vidéken azonban komoly visszaesések várhatók. Ami egyrészről kedvezhet az adósnak, mert maradhat az ingatlanban, de nem kedvez a bankoknak és végrehajtóknak, mert vidéken kisebb arányban fognak tudni ingatlant értékesíteni - összegez a Licit.info.