BUX
39540

Az átlag magyar 85 négyzetméteren lakik

A magyarok nagy része 100 négyzetméteres, legalább háromszobás családi házban szeretne lakni, a magyar lakások átlagos alapterülete azonban ennél 15 négyzetméterrel kisebb - derült ki a CIB felméréséből.

Napi.hu, 2017. január 24. kedd, 11:34

Tízből kilenc magyar fontosnak tartja, hogy otthon érezze magát abban a lakásban, ahol él - derült ki a CIB Bank és az NRC reprezentatív kutatásából. Ehhez képest meglehetősen szűk az a réteg, amelyik valóban elégedett lakáskörülményeivel: csak minden ötödik ember érzi úgy, hogy jelenlegi otthonában szeretné leélni az életét. A megkérdezettek fele bár jól érzi magát ott, ahol most lakik, mégsem tartja kizártnak, hogy találhatna a jelenleginél jobb lakást is magának.

Bár a többség (54 százalék) jelenleg is családi házban él, míg 27 százalék társasházban, 19 százalék pedig panelben, jóval többen, a megkérdezettek 80 százaléka mondta azt, hogy az álomotthon számára egy családi ház lenne. A szobák számában is nagy az eltérés az áhított otthon és a valóság között: a válaszadók csaknem fele maximum kétszobás lakásban él, míg 77 százalékuk legalább három szobát szeretne. A többség számára minimum 100 négyzetméter lenne ideális, de a valóságban a legtöbben 85 négyzetméteres otthonban élnek.

A lakás típusa és mérete mellett a magas fenntartási költségek is sokaknál adnak okot elégedetlenségre: a felmérés résztvevőinek 61 százaléka panaszkodott arra, hogy ingatlanának nem elég alacsony a rezsije. A válaszadók átlagosan harmadik otthonukban élnek jelenleg, és bár többségük (56 százalék) itt érzi magát a legjobban az eddigiek közül, 27 százalék mondta azt, hogy egy korábbi otthonában volt a legboldogabb. Közülük a legtöbben (48 százalék) a környéket jelölték meg ennek okaként, de a korábbi otthon hangulata (41 százalék) és a lakótársak személye (38 százalék) is sokat nyomott a latban.

Költözni, de miből?

A válaszadók mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy az otthon típusával, illetve méretével való elégedetlensége esetén, ha lenne rá pénze, elköltözne. Hitelfelvétel esetén a felmérésben megkérdezettek 90 százalékának a kamat a legfontosabb döntési szempont, csaknem ugyanennyiüknek (89 százalék) a thm, illetve a hitel futamideje (87 százalék) a legfontosabb. A megfelelő hitel kiválasztása előtt a megkérdezettek harmada számlavezető bankfiókjában kérdezősködik, 29 százalék pedig a bankok ajánlatait összehasonlító weboldalakat keresi fel. A tájékozódásban fontos szerep jut a saját bank internetes felületének (24 százalék nézi ezt meg), valamint a barátoknak és ismerősöknek (19 százalék kéri ki az ő véleményüket).

Csokban gazdag időszak jön

Családi otthonteremtési kedvezményt (csok) vagy annak elődjét, a szocpolt 15 százalék igényelte jelenlegi ingatlana megvásárlásakor. A következő időszakban a csokot is igénylők aránya várhatóan ennél magasabb lesz, a CIB Bank ugyanis folyamatosan jelentős érdeklődést tapasztal a támogatás iránt. A banknál a csokot igénylők 52 százaléka használt lakás vásárlására, 48 százaléka új lakás vásárlására vagy építkezéshez használja a támogatást.

Az új lakást vásárló vagy építő, 1 vagy 2 gyerekes igénylők átlagosan 2,3 millió forint összegben igénylik a támogatást, 3 vagy több gyermekeseknél ez az összeg jóval magasabb, átlagosan 9,41 millió forint. Használt lakás vásárlása esetén a CIB Banknál az átlagos támogatási összeg 1,3 millió forint.

A hitelfelvétellel szembeni nyitottság abban is megmutatkozik, hogy a CIB-es igénylők háromnegyede kamattámogatott vagy piaci hitellel együtt veszi fel a csokot. A támogatás mellé elérhető otthonteremtési hitelt átlagosan 8,45 millió forint összegben igénylik, míg piaci kamatozású hitelt a csok mellé átlagosan 9,44 millió forintos összegben vesznek fel.