Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
Csaknem tízezer háztartás részvételével nagyszabású lakáspiaci felmérést végzett a KSH 2015 október-novemberében azzal a céllal, hogy az elmúlt tíz évben végbement változások hatásait összegezze. Az eredményekből kirajzolódik a 4,4 milliós magyar lakásállományból az átlagos magyar lakás lépe, erről itt írtunk. Azonban találtunk más érdekes megállapításokat is az elemzésben.
1. Mégsem olyan jó biznisz a lakáskiadás?
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Magyarországon a lakások 13 százaléka áll üresen - derül ki a felmérésből. Az ezer főnél kisebb településeken a lakások közel negyede üres, Budapesten csak 6 százalékuk. A legtöbb, régóta használaton kívüli lakás 3 millió forintnál kevesebbet ér. Négyszázezer háztartás arról számolt be, hogy van második lakása, de ezek 40 százalékát nem hasznosítják.
A második lakástulajdon kihasználatlanságának oka
Kattintson!
Mint elmondták, később szükségük lesz rá, addig viszont nem szeretnék kiadni.
2. Hol élnek a gyerekek?
A lakásállomány 8 százaléka (320 ezer lakás) elfogadhatatlan minőségű, substandard kategóriába esik, amiben az a jó hír, hogy 2003-ban még 15 százalék volt az arányuk. Rossz hír viszont, hogy a 19 év alatti gyerekek 12 százaléka, mintegy 190 ezer fiatal- és gyermekkorú ilyen lakásban él.
Substandard és duplakomfortos lakások aránya
A lakásminőségi hierarchia csúcsán a dupla komfortos, kétfürdőszobás lakások állnak. A többszintes családi házak és a nagy, 120 négyzetméter feletti lakások több mint fele tartozik ide. A duplakomfortos lakások aránya 2003 - 2015 között 8-ról 12 százalékra (300 ezerről 440 ezerre) emelkedett. Ilyen lakásokban az átlagosnál nagyobb arányban élnek gyermekes családok és többgenerációs háztartások.
3. Felújítás - kellene, de nincs rá pénz
A lakások 60 százaléka felújításra sorul, azonban az érintettek 84 százalékánál pénzhiány miatt ez a művelet rendre elmarad. Bővítést, átalakítást a lakott lakások 11 százalékában, összesen 430 ezer lakásban végeztek 2005 óta. A családi házakban ez az arány 13 százalékot ért el.
4. Miért nem fizetik a díjakat?
Egy átlagos lakás fenntartási költsége 2015-ben 40 ezer, a gyermekes családoknál 48 ezer forint volt. A háztartások 15 százaléka (575 ezer háztartás) az utóbbi egy évben volt, hogy nem fizetett időre lakbért, lakáshitel törlesztést, közüzemi díjat, vagy közös költséget. Az ok a családok jövedelmének csökkenése.
Díjhátralék oka
A hátralékok 76 százaléka legfeljebb 3 hónapja állt fenn, 24 százaléka 3 hónapon túli tartozás volt.
5. Mennyit érnek a lakások?
Ha a lakáshirdetési árakat böngészve az a benyomása, hogy 30 millió forint alatt nem kap semmit, illúzió áldozata lehet. A felmérés szerint ugyanis a legtöbb magyarországi lakás piaci értéke 7-8 millió forint közé esik, a lakások fele 10 millió forintnál is kevesebbet ér. A 10-20 millió forintos tartományba tartozik a lakások több mint egyharmada, 20-30 millió közé az egytizede, a 30 millió forint fölötti lakások aránya nem éri el az 5 százalékot.
Lakott lakások becsült érték szerinti összetétele
6. Az első lakás olcsóbb, mint a többi?
Az első lakásukba költözők közel fele használt lakást vásárolt, a felmérés idején ezek átlagosan 9 millió forintot értek. Új lakást vett 15 százalékuk, itt az érték duplája az első csoporténak. A második, vagy sokadik lakásukat szerzők 3- 3,5 millió forinttal értékesebb lakásokba költöztek.
Becsült lakásérték a tulajdonhoz jutás főbb kategóriáiban
Az első lakást vásárlók egyharmadát családi támogatás segítette.
7. Még egy tény az árakról
A nagyvárosokon belül mozgók rendszerint többet költöttek, mint akik más településről érkeztek. A különbség Budapesten 5, a megyeszékhelyeken 2 millió forint volt.
Becsült lakásérték a lakáspiaci aktivitás szerint
A kisebb településeken ezek az arányok megfordultak, itt már a települést váltók lakása volt az értékesebb. A községekben és a budapesti agglomeráció lakáspiacán a kívülről érkezett vevők megjelenése megemelte az árakat: mindkét kategóriában 3 millió forinttal drágább lakásban laknak azok, akik az elmúlt 10 évben más településről érkeztek.
8. Hogyan választunk lakhelyet?
Másként mérlegel, aki lakhatási céllal, hosszú távra tulajdont vesz, mint aki bérel. A vásárlásnál a környezet minősége, bérlésnél az alacsony rezsi a legfontosabb a felmérés szerint.
Így választunk, az 1-5 skálán 5-öst adók aránya százalékban
9. Hiába jó a hely, ha nem jó a minőség
A háztartások 13 százaléka - mintegy félmillió háztartás - elégedetlen a lakáskörülményeivel, 2015-ben pont fele annyian érezték magukat rosszul lakásaikban, mint 2003-ban, amikor egymillióan nyilatkoztak így. Az elégedetlenség fő oka a lakás állapota.
A lakáskörülményekkel való elégedetlenség okai
10. Így készülünk a változtatásra
A költözni vágyó háztartások 32 százaléka szerint nem probléma a lakásváltoztatás, a többiek közül minden második család pénzhiányról beszélt. A válaszolók 12 százaléka tartott attól, hogy nem talál megfelelő lakást, minden tizedik háztartást tartózkodott a hitel felvételétől Minden tizedik költözni szándékozó aggódott a saját lakásának eladása miatt.
Felkészülés a lakásváltoztatásra
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
