BUX
39279

Emiatt nem mozdul a magyar egy munkahelyért - lesz megoldás?

Egy központi bérlakásépítési program nem csak a lakhatás hozzáférhetőségét könnyítené, de ezen keresztül megregulázhatná a piaci lakásépítőket, akik kénytelenek lennének javítani az építési minőségen. A fenntarthatóság jegyében zéró energiás bérlakásokat lenne célszerű építeni - állították a szerdai bérlakáskonferencia építész előadói. Kiderült az is, mennyire drága most a munkalehetőség miatti lakhelyváltást.

Szepesi Anita, 2016. november 23. szerda, 19:48

Építészeti szempontból 1000-1200 lakásos tömbökkel érdemes elkezdeni egy bérlakásépítési programot, amelynek megvalósításánál hosszabb távon kell biztosítani a fenntarthatóságot. Nem a jelenlegi sztenderdeket, hanem előremutató megoldásokat alkalmazva zéró energiás, nulla rezsijű épületeket kell felépíteni, hogy a bérlők ne halmozhassanak fel rezsihátralékot - állították a Habitat szerdai bérlakásépítési konferenciájának építész előadói.

Osztrák példát idézve megjegyezték, Ausztriában a közösségi bérlakások magasabb minőségűek a magánpiacra épültekénél. Egy ilyen program megregulázná a piaci szereplőket, ha a lakáshoz jutás lehetősége javulna a bérlakáskínálat bővülésével, kevésbé lennének kapósak a proftmaximalizálás jegyében megvalósult, értékesítésre épült lakások, a beruházók pedig kénytelenek lennének javítani az építési minőségen.

Nem csak a minőségnél, de a lakásmix kialakításánál is más szempontok dominálnak, mint a piaci ingatlanfejlesztéseknél, olyan választékra kell törekedni, amelyik rugalmasabb követi a család életében bekövetkező változásokat, s akár a házon belüli mobilitást is lehetővé teszi  - hangsúlyozták az építészek.

A kivitelezési költségekhez irányadóként az angyalföldi önkormányzat beruházásban felépült 100 lakásos passzív bérházat említették, amelynek négyzetméterét három éve nettó 230 ezer forintért építették, egy 2016-os tervezésű nulla energiás családi ház most négyzetméterenként nettó 325 ezer forintból valósul meg, e két ár között gazdaságosan felépíthető lenne egy bérház ma is.

Ezer lakásos projektnál már területfejlesztésben is gondolkodni kell, amire a barnamezős, rozsdazónás építkezések ideálisak. A jól megközelíthető ipari zóna előnye még, hogy e területek alközponttá fejlődhetnek, nem beszélve a rozsdazónák felszámolásának a város fejlődésére gyakorolt pozitív hatásáról. Gunther Zsolt, a 3h Építésziroda tervezője sarkosan úgy fogalmazott, meg kellene tiltani a családi ház építésére nyújtott támogatást, mert az az extenzív fejlődés, amit az egyedi családi házak építése generál, nem a várost élteti.

Döbbenet, mennyit elvisz az áttelepülés

A munkalehetőségek elérése miatt lakhelyváltást az utazási kondíciók, az albérleti piac és az árak befolyásolják, mindenesetre az áttelepülésnél óriási visszatartó erő, hogy a költözés beruházási költsége egy éves bérkiesést jelent - erről már Kulinyi Márton foglalkoztatási szakértő beszélt. Ennek ellenére az átköltözött  háztartások 10 százaléka a jobb munkalehetőségek miatt vállalta be ezt a pluszt kiadást. A munkaadói bérlakásmegoldásokról Kulinyi úgy vélte, egyszerre jelentenek nagyobb biztonságot és nagyobb kockázatot is a munkavállalók számára.

Magánberuházók részben a piac szabályozatlansága, részben azért nem építenek bérlakásokat, mert négyzetméterenként 4-5 ezer forintos bérleti díjat kellene kérniük ahhoz, hogy számukra ez megérje - hangzott el a bérlakásépítés finanszírozhatóságát szemügyre vevő panelbeszélgetésen. Ádány Tamás, az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója szerint ha minden szabályosan történik, akkor a piaci szinteknél 50 százalékkal magasabb áron adhatnák bérbe a lakásokat, amivel egyszerűen nem lennének versenyképesek. Ahhoz, hogy profi fejlesztők lépjenek erre a piacra kiszámíthatóságra, a túladóztatás megszüntetésére és a potenciális bérlők gondolkodásmódjának megváltozására lenne szükség.

Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke ezzel szemben ezer forintos négyzetméterenkénti bérleti díjú lakások építésre kidolgozott modellről beszélt, a konstrukcióban a finanszírozás egyik felét uniós forrás, másik felét 3,5 százalékos thm-mel nyújtott hitel fedezné. A modellben úgy számoltak, 40 milliárdos vissza nem térítendő támogatás és 40 milliárdos kedvezményes hitel  segítségével 10 éven keresztül évente 5 ezer bérlakás felépítése válna lehetségesséezer forintos négyzetméterenkénti bérleti díj mellett.