Április és június, valamint július és szeptember között egyaránt közel 3 százalékot nőttek a lakásárak. Az utolsó negyedévben folytatódott a drágulás, de már csak 1 százalékkal, reálértelemben közel 1,39 százalékkal. A 2014-es év adatai bizonyítják, hogy a lakásárak növekedése beindult, az első negyedévben regisztrált csökkenéssel a piac elérte a mélypontját, és a fordulat óta az árak nominális és reálértelemben egyformán 7 százalékkal emelkedtek az év hátralévő 9 hónapjában, az április és december közötti időszakban - írja az FHB Lakásárindex.

A lakásárak mellett a lakásépítési engedélyek számának gyarapodása is a trendforduló bizonyítéka. Az engedélyezés ugyan még jelentősen elmarad a válság előtti évek szintjétől, a növekedés azonban egyértelmű. 2015 első három hónapjában 44 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, ami ismét jelentős ugrás a 2014-es évi eredmények után, amikor ugyancsak számottevő az év/év alapon mért emelkedés.

Forrás: FHB Lakásárindex

Az új lakások száma szintén nőtt 2014 első és második és harmadik negyedévében, az év utolsó három hónapjában és 2015 első negyedévében azonban kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek alapján várhatóan itt is kedvezőbb kép rajzolódik majd ki idén, a fejlesztések lassan elindulhatnak, fokozatosan növelve az új lakások számát.

Az építési engedélyek alapján Budapest egyértelműen élen jár a lakáspiac felívelési folyamatában. Már tavaly is jelentős volt a bővülés a fővárosban, az idei első negyedéves számok még ennél is nagyobb ugrást mutattak, az engedélyek száma megháromszorozódott a 2014 első három hónapjához képest. A számok azonban még az óriási növekedés ellenére is messze elmaradnak a válság előtti szinttől. A jövőre nézve ugyanakkor biztató lehet az engedélyek számának bővülése, és egyben mutatja, hogy a fejlesztések egyik várható gócpontja a főváros lesz.

Biztató kép a lakáshitelek piacán

A lakáshitelek piaca 2014-ben erősödő jeleket mutatott, a pozitív folyamat 2015 elején is folytatódott. 2014-ben a teljes bankszektor hitelkihelyezései stabilan meghaladták a havi 20 milliárd forintot, és idén januárban, valamint márciusban is átlépték a 22 milliárd forintot. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyamatosan csökkent a tavalyi év során, 2015 márciusában a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatláb 5,9 százalékos volt, míg a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 6,4 százalékon állt. A kedvező kamatszintnek és az erős piaci versenynek köszönhetően napjainkban a jó minősítésű adósoknak akár 3-assal vagy 4-essel kezdődő hitelkamatokat is kínálnak (a THM-et illetően is elérhető 4 százalék alatti ajánlat).

A kedvező feltételek a lakásvásárlókat is visszahozták a piacra, hosszú évek óta 2014-ben haladta meg először a tranzakciók száma a 100 ezret, idén pedig akár a 140 ezret is elérheti a gazdát cserélő ingatlanok száma, amennyiben az érdeklődés továbbra is jelenlegi szinten marad.

A legtöbb helyen látszik a fordulat

Mostanra, úgy tűnik, a lakáspiac lassan beindul a legtöbb helyen az országban, bár a fordulat, nem egyformán érinti a különböző területeket. A jobban teljesítő régiók áremelkedése azonban maga után húzza az eddig gyengébben szereplő országrészek árait, így itt is megindul a felívelés. A lakásárak a 2014-es adatok alapján már csupán a Dél-Dunántúlon csökkentek. Az Észak-Magyarországon az árak egyelőre stagnáltak, a többi régióban tavaly már megfigyelhető volt a lakásárak növekedése.

Forrás: FHB Lakásárindex
Kép: Lakásárváltozás a kiemelt régiókban

A legnagyobb drágulás a nyugat-magyarországi régióban következett be, ahol az árak már harmadik éve folyamatosan emelkednek. Ennek mértéke 8,4 százalékos volt tavaly, így 2012 óta összesen több mint 13,4 százalékkal kell többet fizetni a lakásokért és házakért. Szintén jelentős volt a lakásár-emelkedés Közép-Magyarországon, ahol a növekedés meghaladta a 6,2 százalékot. Az itt bekövetkező árváltozás fő motorja a budapesti lakáspiac, a fővárosi drágulás 6,37 százalék volt tavaly. A Közép-Dunántúlon nagyjából 4,6 százalékkal emelkedtek az árak, és a dráguló régiók köréhez csatlakozott 2014-ben a dél-alföldi és észak-alföldi régió, ahol a válság óta először indultak emelkedésnek a lakóingatlanok árai.

Az eredményeket torzítja a Nemzetközi Eszközkezelő Zrt. programja, amelynek keretében még 2014 során is számos vásárlás történt. Azokon a területeken, (például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) ahol az eladott lakóingatlanokon belül magasabb a programban részvevők aránya, az árak lefelé torzulhatnak, mivel a programba bevont lakások és házak rendszerint alacsonyabb áron kelnek el. Ezek nélkül, a piacon értékesített ingatlanok esetében már az Észak-Alföldön is magasabb áron keltek el az ingatlanok.

A legkedveltebb helyszínek erősen húzták a piacot

Az FHB Lakásárindex elemzései alapján minden év elején Lakásárprognózist is közzé tesz az FHB. A tavalyi előrejelzésben az erősödő és a továbbra is nehezebb helyzetben lévő lokációk folyamatainak eredőjeként arra számítottak, hogy az árakban várható kétirányú változások összességükben 2014-ben sem eredményeznek országos szintű áremelkedést. Az átlag mögött kettéváló piacot vártak, amelynek egy részén emelkednek az árak, viszont továbbra is számítottak depressziós területekre. A lakáspiac 2014-es folyamatai valóban erről a kétütemű konszolidációról szóltak. Összességében azonban az országos Lakásárindex 2 százalék feletti mértékben emelkedett. A tavalyi prognózis idején a makrogazdasági kilátások még 2 százalékos gazdasági növekedésről szóltak, miközben végül 3,5 százalékkal emelkedett a GDP.

Ezzel összefüggésben a legerősebben teljesítő helyszínek a lakáspiacon is gyorsabb áremelkedést mutattak be, mint az előzetesen várt. Egyes lokációkban egy év alatt akár 10 százalékos növekedés is mérhető volt. A területet meghatározó folyamatokkal összefüggésben, 2014 végén is kiemelhető Nyugat-Magyarország, Budapest belvárosa, a közlekedési fejlesztésekkel támogatott települések, városrészek és a Balaton.