Az árcsökkenés ellenére egyelőre nem látszik élénkülés a lakáspiaci forgalomban. Az év utolsó hónapjaiban született lakáspolitikai döntések hatásai várhatóan a következő negyedév elteltével lesznek kimutathatók - szögezi le a KSH elemzése. A 2011 végéig rögzített tranzakciók száma megfelel a 2010. évi nagyságrendnek, ennek alapján az éves forgalom a korábbi két év szintje közelében várható.

2010-ben a használt lakások árcsökkenése mérséklődött, az új lakásoké fokozódott. 2011 első három negyedévének összesített adatai azt mutatják, hogy az árak csökkenése mindkét részpiacon lassult. Az eddig ismert 2011-es lakáseladások alapján a használt lakásoknál 0,9 százalékos, az újaknál 1,5 százalékos az összetétel-változástól megtisztított árcsökkenés
mértéke. A 2007. évi bázishoz viszonyítva jelenleg 5,9 százalékkal kerülnek kevesebbe a használt és 6,5 százalékkal az új lakások.

2009 második negyedévétől kezdve - néhány kisebb, átmeneti emelkedéstől eltekintve - az új lakások ára végig csökkenő tendenciát mutatott, s 2011 harmadik negyedévében újabb mélypontra esett. Ekkor a bázisidőszakhoz képest 6,6, a 2008 második negyedévi csúcshoz képest 10,3 százalékkal kerültek kevesebbe az új lakások. Az árcsökkenés továbbra is rendkívül alacsony számú lakáseladás mellett következett be.

A használt lakások árának visszaesése már korábban, 2008 negyedik negyedévében megkezdődött és folyamatosan tartott 2009 végéig. 2010-ben az első negyedév kisebb átmeneti emelkedése után ez az index négy negyedéven át alig mutatott elmozdulást. 2011 harmadik negyedévében ismét erőteljesebb, mintegy 2,2 százalékos esés kezdődött. A használtlakás-
árak ekkor 10 százalékkal alacsonyabbak, mint amilyenek a 2008-as csúcson voltak és a bázisidőszaki szinttől is elmaradnak 3,7 százalékkal.

Felére zuhant a forgalom

A lakáspiaci adásvételek éves összesített értéke 2007-ben 2200, 2008-ban 1700 milliárd forint volt. Az ezt követő két évben ez az összeg alig több, mint a felére esett vissza(950 és 970 milliárd forint). A lakástranzakciók negyedéves összvolumene a korábbi hullámzások után 2011-ben valamivel 200 milliárd forint fölött állapodott meg. Az elmúlt évek ingadozásai közepette a nagyrégiók lakáseladásai lényegében párhuzamosan mozogtak, a válság ilyen értelemben nem járt együtt területi átrendeződéssel.

A teljes lakáspiaci forgalom negyedévenkénti összvolumenének 55-62 százalékát adják a társasházi lakások eladásai, amelyek forgalma láthatóan jobban kileng, jelezve, hogy ez a részpiac, ami az újépítésű piac nagyobb részét is tartalmazza, érzékenyebben reagál a szabályozási környezet változásaira. 2008-ban 700 milliárd forint volt a családi házak és 1000 milliárd forint a többlakásos épületek éves értékesítési volumene. 2010-ben az említett két érték már csak 400 illetve 570 milliárd forint.

A használt fajlagos lakásárak alakulása az árcsökkenés mértékének rangsorában Budapesten

2008 óta az éves szinten számított települési átlagárak mindenütt csökkentek, de ennek mértéke számottevően eltér. 2011. eddig rögzített adásvételei alapján (a teljes, számtani átlagokat figyelembe véve) a legkisebb mértékű árcsökkenés Budapest IX, XI. és XII. kerületében következett be  míg a megyeszékhelyek rangsorát Győr, Zalaegerszeg és Veszprém vezeti (3, 5 és 6 százalékkal. A legnagyobb árcsökkenést Budapest XV. kerületében, valamint Tatabányán (25 százalék), Miskolcon és Salgótarjánban (18-18 százalék) regisztrálták.