Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az építési törvény ez év elejétől megengedi, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén - építési engedély helyett - az építtetőnek elegendő bejelentenie építési szándékát az építésügyi hatósághoz. A bejelentést az építés megkezdése előtt 15 nappal kell megtenni.

Ha elkészül az épület, akkor pedig nem használatbavételi engedélyt, hanem a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. Ha az előbbi bejelentéstől nem telt még el 3 év, akkor a bizonyítványt ingyen adja a hatóság, majd a 3 és 4 év közötti időszakban 200 ezer, továbbá pedig évente 100 ezer forinttal emelkedő igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ha valaki a bejelentés hatályának az utolsó - a tizedik - évében kéri a bizonyítványt, akkor azért már 1,4 millió forintot kell fizetni.

Elektronikusan megy a kommunikáció

A Magyar Közlönyben megjelent és július 1-től hatályos kormányrendelet szerint az építési szándék bejelentését az elektronikus építési napló "készenlétbe helyezésével" kell megtenni. Ezen az elektronikus felületen kommunikálnak ettől az időponttól az építés szereplői a hatósággal. A naplóba fel kell tölteni a kivitelezési dokumentációt is.

Az  építtető és az  építész tervező, a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben rögzíti. A tervezői művezető legalább hat alkalommal ellenőrzi az építést, az utolsó ellenőrzéskor rögzítenie kell az építési naplóba azt, hogy az épület - a kivitelezési dokumentáció szerint - elkészült. Ezért a tervező legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét kérheti el. Miután jelenleg a kötelező legkisebb munkabár 111 ezer forint, a díj 166 ezer 500 forint lehet.

A ház elkészültéről kiállított hatósági bizonyítványt is az elektronikus építési naplóba tölti fel a hatóság. Ha fizetni kell a bizonyítványért - mert a bejelentéstől számított 3 éven túl készült el az épület -, akkor előbb igazolni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetését.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet pedig azzal a szabállyal egészül ki, hogy a bejelentéshez kötött lakóépületeknél az építési munkaterületen - a közterületről jól látható helyen - fel kell tüntetni az építtető nevét, a kivitelezés kezdési és várható befejezési időpontját, a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, továbbá  a tervezői művezető nevét és névjegyzéki jelölését is.

Saját házhoz nem kell szakképzettség

A bejelentéssel épülő saját házon illetve a hozzátartozó által építtetett ilyen házon szakképzettség nélkül is lehet dolgozni, amennyiben azt a vállalkozó kivitelező jóváhagyja és felügyeli.

Azt, hogy a mezőgazdasági területen lévő - a zártkerti művelés alól kivett - telek legfeljebb 10  százalékát be lehessen építeni, egy másik Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet teszi lehetővé. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 7,5 méter lehet. Ezzel együtt a települések belterületi építési telkeit és a beépítésre nem szánt területeit az eddigi 5 százalék helyett 10 százalékig lehet beépíteni.

A kormány kiegészítette az építésfelügyeleti rendeletet is. Eszerint az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatásának ellenőrzését szúrópróbaszerűen a helyszínen, az ellenőrzési utasításban foglaltak szerint, továbbá távoli eléréssel, az elektronikus építési napló alapján végzi.

Bírságok

Végül a bírságokra is kitért a kormányrendelet. Az építtetőnek - amennyiben nem alkalmaz tervezői művezetőt - 100 ezer forintot, továbbá az épület számított értékének az 5 ezrelékét, de legfeljebb 500 ezer forintot kell fizetnie.

Ha a hatóság megállapítja, hogy az építkezésen szakmunkát nem arra képesített személy végez, akkor a fővállalkozónál 150 ezertől, míg az alvállalkozónál 80 ezer forintról indul a bírság, amely "elkapott" személyenként értendő.