Ezért egyformák a plázák és az irodák Magyarországon

Egy épület fejlesztése során a döntés elhalasztása gyakran rosszabb, mintha a lehetséges fejlesztési módok közül a kevésbé jót használnánk – hangzott el a Napi.hu Innovációk: lépés- és szemléletváltás az ingatlanpiacon elnevezésű konferenciáján.
Dzindzisz Sztefan, 2014. április 29. kedd, 11:48

Kevesebb irodaterületre lenne szükségünk, mivel a hatékonyság, a fenntarthatóság egyre nagyobb hangsúlyt kap - mondta Lodge-Konthur Adrienne, a CBRE Kft ügyvezető igazgatója. Ennek megfelelően folyamatosan változik a munkahelyünk, így például a cellás irodákból, egyterű irodákba költözött a cégek többsége. A változást a technológiaváltozás is támogatja - tette hozzá.

Nincs olyan iroda, ahol nem lehet koncentrálni, ahogy az sem lehet valós panasz, hogy nincs szabad asztal, hiszen az irodák, munkahelyek kihasználtsága a csúcsidőben is ritkán haladja meg a 70 százalékot - emelte ki Lodge-Konthur, aki szerint egyre nagyobb szerep jut a flexibilis munkaidőnek is, hiszen sok problémát át lehet hidalni ezáltal. Példaként elmondta, hogy náluk a cégnél 8 kismama dolgozik, ám a munkaidő mozgatásával jól működő szisztémát sikerült kialakítaniuk. Ide kapcsolódik, hogy az okos kialakítású épületek több bérlőt vonzanak, hiszen a változó terek, amelyik jó közérzetet teremtenek, növelik a hatékonyságot is.

Lodge-Konthur Adrienne

Egy nemrég készített globális felmérés szerint a munkahelyek átlagosan 47 százalékosan kihasználtak - tette hozzá Havas Dávid, a CBRE Kft Project Management vezetője. A szakember szintén kitért arra, hogy az irodák kialakítása jelentősen változott az utóbbi időszakban, korábban mindenki cellás irodákban ült. A kevesebb munkaállomásnak, kisebb területen az az előnye, hogy a munkatársak így jobban együtt tudnak dolgozni, minden részlegnek könnyebb megtalálni a saját helyét.

Merjünk fejleszteni

Szemléletváltásnak lehetünk tanúi az utóbbi időszakban, hiszen többek között jobb minőségűek a fejlesztések, ahogy a bérlők is jobban odafigyelnek a részletekre - mondta Oláh Péter, a Cothec Kft. szolgáltatási projekt értékesítője. A szakember a fejleszthető területek között említette a költséghatékonyságot, az energiafelhasználási kérdéseket, hiszen rengeteg elavult fűtési, hűtési rendszert találunk még ma is a piacon.

Az új Ptk.-val kapcsolatban Oláh szerint érdemes kiemelni: lehet, hogy az ingatlanszektort sújtó körbetartozások rendbe lesznek téve, továbbá a szabályozás szigorít a tisztségviselők felelősségével kapcsolatban is. A szakember úgy látja, a változásokat érezni fogják a vállalkozások, de azt is pozitívumnak nevezte, hogy ha ma valaki építeni akar, vagy szolgáltatást akar igénybe venni, az jobb merítési alapot talál, mint öt évvel ezelőtt.

Az EU-ban az energiahatékonysági irányelv szerint, ha valaki ilyen fejlesztést valósít meg, akkor az adókönnyítést kaphat. Mivel ennek az irányelvnek most zajlik a hazai átvétele, ezért fontos lenne, hogy ez benne legyen a magyar szabályozásban is - emelte ki Oláh.

Bár sok ingatlanüzemeltetőnek vannak fejlesztési tanulmányai, de leginkább azt látni, hogy nem halad előre semmi - tette hozzá a a Cothec Kft. szakértője, aki szerint éppen emiatt van az, hogy a plázák ma is ugyanúgy néznek ki, mint évekkel ezelőtt. Bele is fektetsz a vállalkozásodba, vagy csak el akarod adni? - tette fel a kérdést Oláh, majd hozzátette: ha az utóbbi, úgy nehéz dolgod lesz.

Jelenleg az a jellemző, hogy az üzemeltetők a napi operatív ügyek mellett, az évi több száz szerződést is kezelik, így "persze, hogy nem halad az ügy". Sokan tartózkodnak a szakmai befektetők, partnerek bevonásától, pedig az egyes feladatok kiszervezése, sokkal hatékonyabbá feladatvégzést tenne lehetővé, hiszen vannak erre érdemes vállalkozások. Nem kell tehát feltalálni a kereket, vannak megfelelő szolgáltatók a piacon - foglalta össze a lényeget a szakember, aki szerint a szükséges biztosítékokat a szerződésbe bele lehet foglalni.

Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a döntés elhalasztása gyakran rosszabb, mintha a lehetséges fejlesztési módok közül a kevésbé jót használnánk - emelte ki Oláh. Példaként elmondta, hogy egy épület életciklusa általában 50-100 év, míg a gépészeti rendszereké 15-20, az IT-é pedig mindössze 5-10 év, így mindenképpen érdemes fejleszteni.

HOZZÁSZÓLÁSOK