A hétéves távlatban elosztott 500 milliárd forint évi 70 milliárdos megbízást jelent, ami természetesen nem jön rosszul a megerendelés hiányával küzdő építőiparnak. Ám azért a súlyának értékeléshez érdemes tudni, hogy még a szintén gödörben vergődő európai építési piacon is több mint 30 százalék a lakásépítés és felújítás részesedése az éves építőipari teljesítményből, Magyarországon viszont mindössze 6-7 százalékot hasít ki ez a szegmens az építésgazdaság tortájából.

A jövőre várható 70 milliárddal megfejelve és a tavalyi 1600 milliárdos építési termelést figyelembe véve még mindig épp csak, hogy eléri a 10 százalékot a lakásépítéshez, felújításhoz kapcsolódó terület teljesítménye az ágazaton belül. Vagyis az egészséges struktúra visszaállításához további 20 százaléknyi, összesen mintegy 480 milliárdnyi lakásépítési, felújítási megbízásra lenne szükség, még a nagyon alsó hangon számolt, recessziós mélypontnak tekinthető 1600 milliárdos építési piacon is - veti fel az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László.

Vastagabban foghat a ceruza, az évekig elmaradt kifizetések miatt

A szövetség lakáspiaci alelnöke, Tóth Istvánné az eddigi panelprogramban részt vevő vállalkozók kifizetésének anomáliáit említi, a jellemző gyakorlat szerint ugyanis sokszor évekig benne állt a cégek pénze a beruházásban, ezért az újabb felvonásban biztos óvatosabbak lesznek.

A vállalkozóknak adott állami garanciák rendezésének szükségességét hangsúlyozza Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének (TTOE) elnöke is, aki attól tart, a pénzzel évekre bennragadt vállalkozók ceruzája most vastagabban fog majd. Kockázatosnak tartja a társasházak hitelképessége szempontjából a nagy mértékű közös költség hátralékot is, vannak, akik már 4-5 éve nem fizetik a díjakat.

Dicséretes a panelállomány megújításának a szándéka, csakhogy az igazi "energiatemetőt" nem ezek a lakások jelentik, hanem a 2-2,5 millió darabos családiház-állomány, közte a "Kádár-kockák" és a régi, téglaépítésű társasházak - hívja fel egy másik szempontra a figyelmet Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. A családi házaknál az építészeti adottságok miatt 60-65 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni, a paneleknél maximum ennek a fele realizálható. Ráadásul a lepusztult családi házakban élők tömegeit a rezsicsökkentés sem éri el - teszi hozzá Vidor, aki szerint a Hazai hatékonyságprogram szerint is ezen a téren halmozódtak fel a  legnagyobb energiatakarékossági és minőségi problémák.

Nem ott  és nem úgy segít, ahol kell

A panellakók körében jelentős a közüzemi számla és közös költség hátralék, a társasházak és a lakók állami garanciavállalás nélkül nem lesznek hitelképesek a program finanszírozásában megjelenő kedvezményes banki hitelekre sem - erősíti meg a MÉASZ elnöke. A kormány ezzel egy olyan rétegen szeretne segíteni, akik közül sokan inkább szociális bérlakásba költöznének, mintsem újabb terheket vegyenek a nyakukba.

Az épületállomány pedig ettől nem lesz értékesebb, a panel lakások ára nem nő a felújítástól, úgy mint egy energiatakarékossá alakított családi házé vagy építészeti értéket képviselő belvárosi társasházé - jegyzi meg végül. Emiatt úgy látja, hatékonyabban is el lehetne költeni az erre szánt keretet. Az uniós pénzt pedig inkább az önerő pótlására kellene fordítani - tette hozzá Vidor.

Bizonytalan lábakon

Nincsenek meg a program makrogazdasági feltételei, legalábbis az egyszámjegyű szja-val együtt - állítja Varga Dénes gazdaságkutató. A "növekedési lábak" nem éppen stabilak - mondta a kutató: az ipari termelés az első kilenc hónapban a Mercedes eredménye nélkül inkább stagnálást vagy 1-2 százalékos csökkenést mutat, a mezőgazdasági növekedés a jó idő függvénye, az uniós pénzek elköltésének hajrája is rövidesen lecseng, a brüsszeli pénzből megvalósult, megvalósuló beruházások pedig nem mindig racionálisak, azaz további növekedést alig táplálnak. Vagyis nem lehet további olyan erősödésre számítani, ami a program forrásául szolgálna, főként ha újabb négyszázmilliárddal apad az egyszámjegyű szja következtében a költségvetés - mondta Varga. Az egyszámjegyű szja-val inkább tovább szűkül a kormány mozgástere - figyelmeztet a szakértő, aki a jelenlegi struktúrában sem tartja reális célnak a 380 ezer panel felújítását a következő hétéves periódusban.

A költségvetésben mindig van ekkora mozgástér  - véli ezzel szemben Petz Raymund, a GKI Zrt. ügyvezető igazgatója, bár a GKI szerint már így is mintegy 150 milliárdos a feszültség a jelenlegi számok alapján a jövő évi büdzsében, amit egy egyszámjegyű szja tovább ronthat, és bevételnövelő intézkedésekre sarkallhat. Noha energetikai, városképi és építőipari szempontból mindenképpen jó dolog a meghirdetett program, a hátulütői közt nem szabad megfeledkezni a komoly önrészigényről, amelyet a program sikerét veszélyeztető fő rizikónak tart Petz is.