A hol égbe szökő, hol mélybe zuhanó megrendeléseket a vállalkozások csak komoly veszteségek, irreális költségnövekedés mellett képesek követni. A megbízások gyors csökkenésével le kell építeni a kapacitásokat, a hirtelen jött piaci lehetőségnél pedig nincs erőforrás a megvalósításhoz - figyelmeztet a hét éves recesszióból épphogy kilábaló ágazatot sújtó problémákra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) összefoglalója, amely javaslatokat is tartalmaz a döntéshozók számára.

Így lehetne kiszámíthatóbb az építési piac

A szövetség a kiszámíthatóság érdekében politikai és a jogszabályi garanciákat, hosszabb távon kalkulálható adó- és járulékszabályozást  szorgalmaz. Mivel továbbra is csak az uniós pénzek látszanak a beruházások egyedüli forrásának, mielőbb ki kellene választani a támogatott projekteket, mert az új pénzügyi ciklus első két évében eddig egyetlen, építési megrendeléssel járó pályázatot sem írtak ki. Beruházási kataszter, valamint hazai termék- és szolgáltatás katalógus elkészítésére is szükség lenne - olvasható az összefoglalóban.

Kormányzati programot sürgetnek az építési export támogatására, s szeretnék elérni, hogy a magyar állam közreműködésével, garanciavállalásával akár belföldön, akár külföldön megvalósuló fejlesztések megvalósításában kapjon meghatározó szerepet a hazai tervezői, kivitelezői és üzemeltetői kör.

Sok a baj a finanszírozással

Az alacsony jövedelmezőség és a változó munkaellátottság miatt az építési vállalkozások saját erőből nem tudják folyamatosan előfinanszírozni munkájukat, sok esetben még a cég adminisztratív működését sem - hangsúlyozza a szövetség. A kereskedelmi bankok pedig kockázatosnak tartják az ágazatot, ezért drágán és szigorú feltételekkel finanszíroznak. A cégeknek csak a töredéke hitelképes. A finanszírozási problémák fő okaként az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötést jelöl meg az ÉVOSZ.

Egy 2009-s jogszabály elrendelte a magánmegrendelői piacon a fedezetkezelő kötelező alkalmazását, ami a vállalkozói lánc minden szintjén előfinanszírozást követel, ezt pedig saját erőből lehetetlen teljesíteni - hangsúlyozza a szövetség. Prognózisuk szerint a magánmegrendelések növekedésével gyakoribbak lesznek a megrendelő nemfizetéséből adódó problémák.

Mindezek megoldása érdekében szorgalmazzák többek között a teljesítési és a jóteljesítési garanciák 5-5 százalékban való maximálását és az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig jelzálogjog-bejegyzési lehetőséget a megrendelő tulajdonában lévő ingatlanra. Szigorúbb ellenőrzést és személyi felelősségvállalást tartanak indokoltnak a jogszabályban is biztosított, határidős fizetés működéséhez.

Legyen pénzügyi minősítés

Az építési közbeszerzéseknél szigorúan be kellene tartani az irreálisan alacsony  - a minimális rezsióradíjat el nem érő díjtétellel készült - szerződéskötési ár tilalmát, s szabályozást igényel a szokásos normaidőktől való lényeges eltérés indoklása.

Az ÉVOSZ fontosnak tartja a cégek pénzügyi minősítését, amit független szakértő készítsen el. A közbeszerzési piacon indulók számára pedig legyen kötelező a pénzügyi megbízhatósági besorolás megszerzése.

A vállalkozók által adott garanciákkal egyenértékű fizetési garanciát kérnének a megrendelőtől, annak garantálását, hogy ez a forrás visszavonhatatlanul rendelkezésre áll. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) működésének hatálya pedig a tervezőkön és kivitelezőkön túl terjedjen ki a műszaki-lebonyolítókra és a beszállítókra is.

Átlátható költségkalkuláció kell

Az építési célú közbeszerzéseknél óriási feszültséget okoz, hogy a műszaki tartalom és a pénzügyi fedezet köszönő viszonyban sincs egymással. Ma Magyarországon nem áll rendelkezésre átlátható költségbecslési, költségkalkulációs rendszer, teljes körű bekerülési árgyűjtemény, ezért fontos lenne, hogy az ajánlatkérés és a versenyeztetés kiviteli terv mélységű terveken alapuljon - javasolja az ÉVOSZ. Az ár összetevőit pedig minden esetben vessék össze a minimális rezsióradíjjal. Az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzéseknél jobbnak tartanák az euró alapú szerződéskötést.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) módosításával pedig ismét nyíljon meg a lehetőség arra a korábban bevált gyakorlatra, miszerint a nyertes ajánlatadó, aki rendszerint a generálkivitelező, csak akkor legyen kifizetve, ha igazolja, hogy az alvállalkozóit közvetlenül kifizette.

Az új Kbt. szerint az alvállalkozói teljesítések értéke nem haladhatja meg a beruházási érték 50 százalékát, ami az ÉVOSZ szerint a nagy értékű megrendeléseknél - kórház-, autópálya-, komplett sportlétesítmény építésénél  - betarthatatlan, ehelyett 70 százalékot tartanak elfogadhatónak, vagy legalább a 3 milliárd forint fölötti értékű beruházásoknál az 50 százalékos korlát eltörlését.

Még lehetne pörgetni a lakáspiacon

Az ÉVOSZ szerint a lakásállomány megőrzése, minőségének javítása érdekében évente legalább 400 ezer lakást kellene átfogóan felújítani, aminek a megvalósulását ösztönözné, ha számla alapján a felújítások áfájának 30 százalékát, maximum 3 millió forintot visszaigényelhetnének az építtetők. Energiatakarékos városrész-rehabilitációs programokat kellene indítani, ahol egyszerre van mód a meglévő lakások korszerűsítésére és újak építésére - írja elemzésében a szakszövetség.

A munkaerőhiányon a szakképzés átalakításával, a 2016-os ágazati bértarifa táblázat elkészítésével és annak betartatásával segítenének. Az építőipari átlagbér a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát éri csak el, ennek emelése rövid távon árfelhajtó hatású, de hosszabb távon javítja a kivitelezések minőségét -hangsúlyozza az ÉVOSZ. A szövetség kötelezővé tenné a minimális rezsióradíj betartatását is. Mindemellett kiemelik, a legális foglalkoztatás erősítésének leghatékonyabb eszköze a béreket terhelő adók és járulékok csökkentése.