A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A mozdulatlan első negyedév után érezhetőek az első pozitív jelek, legalábbis egy-egy tervpályázat már megjelent, és több meghirdetése is várható − utalt egy győri multifunkcionális beruházás és az Iparművészeti Múzeum várható komplex rekonstrukciójára a Napi Gazdaságnak Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke. A lassú kibontakozást azonban már csak kevesen képesek kivárni a mostanra legtöbb tartalékukat felélő építészirodák közül − hangsúlyozta Noll.

Minimálbér vagy semmi

A legtöbb helyen csak minimálbért vagy éppen semmit nem tudnak fizetni az alkalmazottaknak, akik fizetés nélkül is kénytelenek maradni, hiszen megbízások híján máshol sem tudnak elhelyezkedni. Sok helyen már a részmunkaidő vagy a fizetések felfüggesztése sem elegendő, így nagy múltú, nagyszabású projektek tervezésében részt vevő, korábban több tucat alkalmazottat foglalkoztató építészirodák kényszerülnek bezárni. A MÉK elnöke − aki egyúttal a Nemzetgazdasági Minisztérium keretei között működő Építésgazdasági munkabizottság stratégiai albizottságának is az elnöke − közölte: a szakma részéről összeállt a stratégiai terv váza, s várhatóan fél éven belül elkészül az ágazat rendbetételére szolgáló koncepció.

Inkább személyiségéből, mintsem a piac állapotából fakadóan optimista Skardelli György Ybl-díjas építész. A Közti tervezője elmondta, nagyon sok terven dolgoznak a stúdiójában, ám a munkák egyike sem megbízás, vagyis nem keletkezik belőle bevétel. A Köztin és a saját stúdióján belül a radikális leépítésekkel és bérpolitikával a túlélésre rendezkedtek be, ám ha év végével sem lesznek megbízások, ez már kevés lesz a további működéshez. Az irodabezárásokat Skardelli is megerősítette, hozzátéve, hogy számos iroda alvó állapotban van.

Gazdátlan az építőipar

Elkeseredésében már a miniszterelnökhöz és a miniszterekhez fordult felhívással egy építészkör − számolt be a Napi Gazdaságnak Kévés György Ybl- díjas építész, aki létfontosságúnak tartja az ágazat súlyának megfelelő szakági képviselet létrehozását a kormányon belül. Leszögezte, elengedhetetlen, hogy végre érdemi párbeszéd induljon a gazdaságpolitikusok és a szakma képviselői között. Kévés szerint bizottságot kellene felállítani az ágazatban zajló negatív folyamatok átvilágítására, azért, hogy az érdemi munkát végző, foglalkoztató vállalkozások ellehetetlenítéséért felelős körülményeket feltárják, a felelősöket megnevezzék és felelősségre vonják. A hazai építőipari cégek európai uniós normákkal össze nem egyeztethető működési körülményei miatt az elmúlt években megkeresték a legkülönbözőbb fórumokat − tette hozzá az építész −, ám az építésgazdaság kormányzati vezetésének széttagoltsága miatt nem találták meg azt az illetékes politikust, aki egy személyben érdemben foglalkozik a hazai építőipar gondjaival és világos stratégiát, jövőképet mutat fel az ágazat szereplői számára.

A magyar építőipar a rendszerváltás óta gazdátlan − mutatott rá Kévés −, a különböző szakterületek, a működést szabályozó felügyeletek, szakhatóságok, a minisztériumok, államtitkárságok, főosztályok között szétszórva működik most is, holott az ágazat mérete, fontossága a foglalkoztatás alakulásában, a gazdaság beindításában betöltött szerepe átfogó, minden területre rálátó, a problémákat komplexen és gyorsan, szakszerűen kezelő állami felügyeletet kíván. Nem magatehetetlen kamarákra, hanem mint Svájcban, magas színvonalú és kitűnően működő, építészeket, mérnököket, gépészeket magában foglaló, nem kötelező tagságú szervezetre és komplex állami vezetésre van szükség − szögezte le.

Kévés az idei évet sem látja biztatónak, az építőipari szezon kezdetén sincsenek megrendelések. Úgy látja, sokan az osztrák és német munkaerő*piaci nyitásra várnak, mivel reménytelennek látják a hazai helyzetet, így viszont nem lesz kikkel beindítani a hazai gazdaság motorját − hangsúlyozza, ezért szorgalmazza hogy a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások gyenge érdekérvényesítő képességének ellensúlyozására hozzák létre a "kisvállalkozói biztos", kormánymegbízott hivatalát, amely érdemben foglalkozik a hazai vállalkozói körülmények normalizálásával.