Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Amennyiben szeretnénk kiszámolni, hogy ingatlanunk hasznosítása, azaz bérbeadása esetén milyen fizetési kötelezettségeink merülnek fel, úgy jövedelemadóval és egészségügyi hozzájárulás (eho) fizetésével kell kalkulálnunk - mondta a Napi.hu érdeklődésére Gombolai Éva, a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az adó mértéke ugyan egységesen 15 százalék, fontos azonban kiemelni, hogy ez nem a bérlőnk által teljesített összeg 15 százalékát jelenti, hanem a bérbeadásból származó jövedelem alapján kell kiszámolni. Miről is van szó pontosan?

A bevétel ugyanis nem csupán a bérleti díjat takarja, hanem például a bérlő által fizetett rezsi összegét is, amennyiben a bérleti szerződés szerint azt a bérlőnek kell fizetnie - hiába szólnak a közüzemi számlák a bérbeadó nevére.

A bérbeadásból származó jövedelem a fenti bevételnek a költségeinkkel csökkentett összege lesz, ami azért fontos, mert az adót és járulékot csak a jövedelem, és nem a teljes bevétel után kell fizetnünk. (Fontos változás jöhet az albérletpiacon.)

Az, hogy a bevételből a jövedelmet hogyan számoljuk ki, a mi döntésünkön múlik. Mondhatjuk, hogy bevételünk 10 százaléka költség és 90 százaléka jövedelem. Ebben az esetben a 90 százalék nagyságú jövedelem 15 százalékát fizetjük adóként. Ez az úgynevezett költséghányad alkalmazásával történő adózás - mondta Gombolai. A módszer előnye, hogy a költségeinkkel nem szükséges tételesen elszámolnunk, illetve igazolnunk sem kell azokat.

Sem az adóbevétel nagyságáról, sem a befizetők számáról nem tudott adatokat közölni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amikor mintegy két éve arról érdeklődtünk, hogy hányan fizetnek adót Magyarországon az albérletek után. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az albérletből származó jövedelmüket eltitkolók a meg nem fizetett adó befizetésén túl a hiány összegének 50 százalékát, a bevétel eltitkolása esetében 200 százalékát kitevő adóbírság, továbbá mulasztási bírság, késedelmi pótlék fizetésére számíthatnak. Márpedig az utóbbi időszakban az Airbnb megjelenése miatt bizony gyakrabban vannak NAV-ellenőrzések!

Van azonban más módszer is: dönthetünk úgy is, hogy költségeinket tételesen számoljuk el, ami abban az esetben célszerű, amennyiben a bevételünk több mint 10 százaléka a költség. Ezt a módszert tételes adózásnak nevezzük.

Mi lehet költség?

A bevétel összegét csökkenthetjük a bérbeadással kapcsolatos költségeinkkel, így például a bérlő által megfizetett rezsi, közös költség, karbantartási költségek összegével. Nem tartoznak azonban ebbe a körbe a lakás törlesztőrészletei, vagyis azok nem csökkentik bevételünket. Fontos kiemelni azt is, hogy tételes költségelszámolás esetén a költségeinknek igazolhatónak kell lennie.

A más településen bérbe vett lakás igazoltan megfizetett díjával is csökkenthető a bevétel, így amennyiben magunk is lakást bérlünk, saját lakásunk bérbeadásából származó bevételünk az általunk fizetett bérleti díjjal máris csökken - hívta fel a figyelmet Gombolai. Egy külföldön bérelt lakás esetében ez nagy valószínűséggel azzal jár, hogy nem keletkezik jövedelmünk a bérbeadásból, hiszen a külföldi bérleti díjak jellemzően magasabbak, mint a bérbeadásból származó bevételünk.

A tulajdonosnak lehetősége van értékcsökkenés elszámolására is, amennyiben az ingatlant nem ingyenesen (például örökléssel vagy ajándékozással) szerezte. Érdekesség, hogy a vonatkozó szabályozás szerint a haszonélvezőnek is lehetősége van az ingatlan bérbeadására, de ő értékcsökkenést már nem számolhat el költségként.

Mikor kell ehót is fizetni?

Az egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetésére abban az esetben vagyunk kötelesek, amennyiben a bérbeadásból származó jövedelmünk (vagyis a bevételünk a költségekkel csökkentve) meghaladja az évi egymillió forintot, mértéke pedig a jövedelem 14 százaléka lesz - mondta D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Amennyiben tehát minden hónapban ugyanannyi a bérleti díj, és az ingatlan egész évben ki van adva, akkor eho-t abban az esetben kell fizetnünk, amennyiben a havi jövedelmünk meghaladja a 83 333 forintot.

Ha a bérebadó külföldi magánszemély, vagy olyan belföldi, aki a közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban biztosítottnak minősül (például Németországban rendelkezik munkaviszonnyal), úgy egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni, az adót azonban a fent ismertetett módok valamelyikével meg kell állapítani és be kell fizetni.

A NAV honlapján elérhető tájékoztatás szerint ez a fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után és egyéni vállalkozó által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, továbbá a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerint megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék - melynek összege 2017-ben 7110 forint - , valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján a magánszemélyt terhelő 1,6 százalék mértékű egészségbiztosítási járulék, és az Eho tv-ben meghatározott 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséggel járó jövedelmek (például osztalék, vállalkozásból kivont jövedelem) után megfizetett 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer forintot (hozzájárulás-fizetési felső határ).

Fontos tudnivaló az is, hogy tételes átalányadózás választása esetén 2017. január 1-jétől nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.

Bonyolítja a helyzetet, ha több tulajdonos van

A közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdoni hányad arányában oszlik meg az adókötelezettség. Például ha 3 testvér az örökölt ingatlan bérbeadása mellett dönt, úgy eltérő megállapodás hiányában külön-külön adóznak, egészségügyi hozzájárulást pedig csak abban az esetben kell fizetnie egy tulajdonostársnak, amennyiben a rá eső jövedelem meghaladja az évi egymillió forintot.

Az adó megfizetésének módja függ attól, hogy bérlőnk magánszemély-e, vagy kifizetőnek minősül. Magánszemély esetén ugyanis nekünk kell negyedévente az adót befizetnünk, míg utóbbi esetben a kifizető feladata az adóelőleg megfizetése, és ugyanez vonatkozik az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére is.