Az építőipar nemzetgazdaságon belüli súlya 2010 és 2014 között 4 százalék körül alakult. A rendszerváltás óta kiemelkedőnek számító 2005-ös év után az építőipar termelési volumene hét év alatt jelentősen, mintegy kétötödével esett vissza. Először az állami beruházások mérséklődése, majd a lakásépítések erőteljes csökkenése rontotta az építőipar teljesítményét. A nagyon alacsony bázishoz mért élénkülés 2013-ban kezdődött, a növekedés mérsékeltebb ütemben 2015-ben is folytatódott - összegzi az ágazat teljesítményét a KSH kiadványa.

A 2014-es 14 százalékos bővülés után 2015-ben hullámzott az építőipar teljesítménye, összességében azonban mindhárom ágazatban növekedést regisztráltak az egy évvel korábbihoz képest: az épületek építésében 4,3, a speciális szaképítés ágazatban 4, az egyéb építményeket illetően 1  százalékos volt a bővülés.

Miért ilyen sérülékeny az építőipar?

A magyarországi építőipar struktúrájára továbbra is jellemző, hogy a - javarészt állami megrendelésektől függő - egyéb építmények építése ágazat részesedése uniós összevetésben is magas (35 százalék), ez növeli a nemzetgazdasági ág sérülékenységét. A speciális szaképítés ágazat aránya 2015-ben 42, az épületek építéséé 23 százalék volt.

Az építőipari termelés az elmúlt három évben bővült, mindkét építményfőcsoportban nőtt a termelés volumene. Az épületek építése 2015-ben 4,8 százalékkal emelkedett 2014-hez képest, a növekedést a lakásépítések alacsony száma visszafogta. Az egyéb építmények építése esetében a termelés 2015 első felében jelentősen emelkedett, az utolsó hónapokban azonban - elsősorban az út- és vasútépítések befejezése miatt - elmaradt az egy évvel korábbitól, így összességében az építményfőcsoport kibocsátása 1,6 százalékkal nőtt.

Hol volt a legnagyobb növekedés?

A teljesítmény jelentős hányada 2015-ben is a közép-magyarországi székhelyű szervezeteknél realizálódik, bár aránya az utóbbi évben mérséklődött. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások székhely szerinti adatai alapján Közép-Magyarország kivételével minden régióban nőtt az építőipari termelés, legnagyobb mértékben (24 százalék) a nyugat-dunántúli szervezeteknél.

Ezen kívül még a dél-alföldi (19 százalék), a közép-dunántúli (13 százalék), az észak-alföldi (13 százalék), valamint az észak-magyarországi (7,4 százalék) szervezeteknél is az országos átlag felett emelkedett a kibocsátás. A közép-magyarországi szervezetek körében a termelés volumene 2,7 százalékkal csökkent.

Többen dolgoztak, de alacsony bérért

A rendszerváltást követően az építőipar kivitelezői köre kissé átalakult: az építőipari vállalkozások termelési volumene több mint felével nőtt az elmúlt huszonöt évben, miközben a nem építőipari vállalkozások az 1990-es évek közepére, a lakosság építőipari termelési volumene pedig 2004 után fokozatosan, mintegy ötödére esett vissza. Ez a jelenség főként az egyre nagyobb specializációval, illetve a lakásépítés csökkenésével függ össze.

Az országos építőipari termelés volumenváltozása kivitelezők szerint (1990-hez képest)
Kép: Forrás: KSH, Kattintson!

A termelés bővülésével párhuzamosan a foglalkoztatottak száma (272 ezer fő) is emelkedett, előzetes adatok szerint több mint 5 százalékkal. (Nemzetgazdasági szinten a létszámbővülés 2,7 százalékos volt az előző évhez képest.)

A foglalkoztatottak számának változása az építőiparban (2010-hez képest)
Forrás: KSH, Kattintson!

Az építőiparban foglalkoztatottak átlagkeresetüket tekintve évek óta a legalacsonyabb keresetűek közé tartoznak. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagbére 2015-ben 196 810 forint volt, ez 21 százalékkal elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól.

Az útépítés drágult legjobban

Az építőipari termelés bővülésével az építőipari árak is emelkedni kezdtek, 2014-ben 2,1 százalékkal,  2015-ben további 2,5 százalékkal. Az árszínvonal a legkisebb termelési értéket képviselő épületek építése ágazatban emelkedett a leginkább (3 százalékkal), az egyéb építmények építése ágazatban az árak 1,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban.

Az építményfajták közül 2012 és 2014 között az utak építésének árszínvonala nőtt a legnagyobb ütemben (rendre 3,8, 4,3, illetve 3 százalékkal), míg 2015-ben az egylakásos, illetve a nagy- és kiskereskedelmi épületek építésének árai emelkedtek számottevően (mindkettőben átlagosan 3,1 százalékkal).

Az építőipari vállalkozások év végi rendelésállománya 2014-ben 15, 2015-ben 48 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami előre jelezheti az ágazat termelési volumenének mérséklődését. Az épületek építésére szóló megrendelések volumene 36 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony bázist, ugyanakkor az egyéb építmények szerződésállománya 69 százalékkal csökkent.

Az építőipar teljesítménye uniós összevetésben

Az Európai Unió tagországainak átlagában az építőipari termelés az utóbbi két évben bővült, üteme azonban 2015-ben mérséklődött. A munkanaphatással kiigazított adatok szerint a kibocsátás - a 2014. évi változatlan áron számolt termelés 3,3 százalékos növekedése után - 2015-ben 0,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A tagországok mintegy felében azonban csökkent a volumen, a rendelkezésre álló adatok szerint a legnagyobb mértékben Szlovéniában, 8,1 százalékkal. Tizennégy ország építőipari termelése meghaladta az egy évvel korábbi szintet, a leginkább Szlovákiáé, ahol 18 százalékkal nőtt a termelés.