A tájépítészeti volt a projekt legfontosabb pályázata, amelyet óriási érdeklődés kísért - mondta Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az eredményhirdetésen, aki szerint ilyen léptékű parkmegújítás még nem volt Magyarország történetében.

A többségében tájépítész tagokból álló zsűri a második helyre a Lépték-Terv pályázatát sorolta, a megosztott harmadik helyen pedig az S73 és a Pagony Táj- és Kertépítész Iroda végzett. Díjazásban részesültek továbbá a Szent István Egyetem Kertművészeti és Kerttechnikai Tanszéke, az Unitef-83 Zrt., az Újirány Tájépítész Kft. és a Korzó Tervezési Studió tervei.

A pályázat kiírásának megfogalmazásába és a zsűrizésbe bevonták a Magyar Tájépítész Szövetséget és a Magyar Építész Kamara tájépítészeti tagozatát is.

A zsűri egyhangú szavazással határozott az első és a második helyezettről is, de több más, megvétellel díjazott pályázatban is sok értékes, átvételre érdemes gondolat merült fel. Valamennyi pályázat vállalta, hogy 60-ról 65 százalékra növeli a Városliget zöldfelületét, természetesen a győztes terv is - mondta Baán László. Szerinte a történeti elemeket megőrző, de egyben kortárs, minden ízében 21. századi Városliget jön létre, amely "a jelenlegi állapotánál mindenkinek többet és jobbat fog nyújtani".

Mőcsényi Mihály, a zsűri társelnöke az eredményhirdetés után hangsúlyozta, "a tájépítészek csodát műveltek", világszínvonalú tervek születtek a pályázaton. Mőcsényi szeretné, ha a Népligetet is valami hasonló "szerencsétlenség" érné, mint a Városligetet.

A nyertes terv a Városliget szerkezeti, funkcionális és ökológiai megújításához Nebbien Henrik eredeti mestertervét hívta segítségül, amely a parkban található zöldfelület dominanciáját hangsúlyozza - mondta Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A Párbeszéd Magyarországért tagjai az eredményhirdetés helyszínén, a Parlament előtt pedig civilek mintegy harminc fős csoportja tiltakozott a beruházás ellen.

A Garten Stúdió pályamunkája nemcsak a vízfelület teljes megújítására fektetett nagy hangsúlyt, hanem az egykori Páva-szigetet is visszaállítja, javaslatot tesz egy városligeti szoborprogram kidolgozására, a parkban elhelyezendő új promenádokat, játszótereket, pavilonokat, vízarchitektúrákat pedig korszerű alapelveken keresztül közelíti meg.

A beépített zónák közé a terv csendesebb, jól elhatárolt parkrészeket illeszt, míg a városligeti gépkocsi-közlekedést a lehető legszigorúbban korlátozza: a jelenlegi széles, homogén utak helyett csak a leginkább szükséges és elégséges osztott keresztmetszetet alkalmazza.

Mozsár István szerint a parkban minőségi sportterületek kialakításával számos új lehetőséget kapnak az aktív pihenésre vágyók, és budapesti viszonylatban is egyedülállóan nagy játszótér kerül a parkba, amely a játékok típusában, összetettségében is különleges lesz. A botanikus kert teljesen megújul, növényállománya frissül és bővül, a Városliget teljes zöldfelülete pedig a vállalt 65 százaléknál is nagyobb mértékben növekszik.

Baán László az MTI-nek elmondta: a Liget Budapest projektnek köszönhetően párhuzamosan épülnek világszínvonalú múzeumok, újulnak meg az ott működő intézmények, valamint gyarapodik és újul meg a zöldfelület a Városligetben. A győztes tájépítészeti terv megvalósítására, a parki funkciók megújítására, a növényállomány bővítésére és rehabilitációjára 15 milliárd forintot költ a Városliget Zrt. az évtized végéig. Magyarországon közpark kialakítására vagy megújítására soha még ekkora összeget nem fordítottak .

A tájépítészeti pályázat eredményeként a park megújításának munkálatai 2017-ben kezdődnek el; a parkhasználók 2019-ben, az új múzeumok elkészültét követően vehetik birtokba a minden elemében megújult Városligetet - közölte Baán.

A fenti MTI-fotó forrása: Napur Architect Kft.