A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az új szabályok révén végre megindult az ingatlanok felajánlása a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. felé. A társaság tájékoztatása szerint a hitelintézetek eddig 500 ingatlant ajánlottak fel megvásárlásra. Miután az idén a NET elvben nyolcezer lakást vásárolhatna meg, jól látható, hogy idén nem töltődik ki a kvóta − ami persze nem jogvesztő. Lapunk információi szerint a NET valamennyi olyan ingatlant befogad, amely a jogszabályi feltételeknek megfelel.

Kapcsolódó

A Napi Gazdaság körkérdéséből kiderült, hogy a bankok zöme épp hogy elindította saját programját, a válaszadó hitelintézetek közül az FHB és az OTP "adott fel" jelentősebb tételben lakást a NET-nek. A legnagyobb kereskedelmi banknál például úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a jogszabály-módosítás hatálybalépését követően, június 20. óta közel 1250 ügyben jelezték ügyfeleik szándékukat a Nemzeti Eszközkezelő eljárásának kezdeményezésére, közülük eddig több mint 250 ingatlannál továbbították az ügyfelek igényét a NET-hez. Az OTP a devizás állomány nagyjából 7 százalékában "azonosította be" a NET-re jogosult ügyfeleket. A többi hitelintézet rendkívül alacsony számokat közölt, sőt akadt olyan, viszonylag nagy bank is, amely majd csak novemberben szerződik a NET-tel az új feltételek szerint.

Finomítani kell a jogszabályon

A rászorultságról szóló jogszabály számos anomáliát tartalmaz. A jelenlegi szabályozás szerint a NET ügyfele lehet az, aki családi pótlékban, segélyben vagy az aktív korúak egyéb ellátására jogosult. Ugyanakkor az eszközkezelő nem fogadhatja ügyfelei közé azt a devizaadóst, aki közmunkásként dolgozik, azaz nem segélyből él.

Sokak szerint a szerényebb kereslet fő oka az, hogy a potenciális ügyfeleket nem elég hatékonyan érik el a bankok. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, az eljárás kezdeményezésének egyik alapfeltétele, hogy a hiteladósnak legalább száznyolcvan napot elérő vagy meghaladó késedelmes tartozása álljon fenn. Ez pedig azt jelenti, hogy jó esetben olyan ügyfelek figyelmét kell felhívnia a bankoknak az eszközkezelő szolgáltatásaira, akik lényegében hónapok óta megszakították a kapcsolatot bankjukkal. Esetükben a levélben történő figyelemfelhívás aligha lehet megoldás − a Budapest Banknál ugyanakkor például még csak itt tartanak. Más bankok már komplexebb elérési technikákra esküsznek. A K&H Bank például az adatbázisában lévő adatok alapján a jelentősen késett, lejárt tartozással rendelkező ügyfeleit telefonon, sőt személyes felkereső partner igénybevételével is megpróbálja elérni, hogy tájékoztassa a NET törvényi feltételeiről, meghatározott esetekben az UniCredit is él a személyes megkeresés lehetőségével.

Szakértők szerint ugyanakkor szélesíteni kellene az információnyújtási kört: miután a szociális rászorultság is feltétel, épp ezért sokan életszerűbbnek tartanák, ha például az önkormányzatok segélyirodáiban kaphatnának tájékoztatást a valóban rászorulók a program lehetőségeiről. Emellett − tekintve, hogy állami adósmentő programról van szó − teljességgel érthető lenne, ha a kormányzat is a bankok mellé állna és komoly felvilágosító kampányba kezdene a NET előnyeinek ismertetésével.

Deviza-lakáshitelek adatai (milliárd forint)
NegyedévKésedelem nélkül30 napon belül30-90 nap90-365 napÉven túlÖsszesen
2011. I.2012,7270,7109,896,679,62569,4
II.2083,0301,6112,7101,898,22697,3
III.2187,6338,5131,6113,7125,72897,1
IV.1897,3348,1125,4122,5143,32636,6
2012. I.1279,0360,2130,5130,3150,12050,0
II.1310,9245,1124,5138,0161,11979,5
Forrás: MNB