BUX
40207

Így csináljon egy forintból hetet!

Ma a lakások fűtésére és a víz melegítésére felhasznált energia 81 százalékát az ingatlanállomány kétharmadát kitevő családi házak használják fel. Minden a szigetelésükre költött egy forint hetet hozhatna hosszabb távon, életképes ösztönző program mégsem létezik rá.

NAPI, 2011. augusztus 15. hétfő, 18:58

A panelházakra összpontosító korábbi hazai energiahatékonyság-fejlesztési programok nem a megfelelő szektort célozták - vélik a Knauf Insulation szekértői. Az ország teljes (primer) energia-felhasználásának 33 százalékát  emészti fel a lakóházak fűtési és melegvíz igénye, ám ennek az energiamennyiségnek a 81 százalékát a 3,8 millió magyar ingatlan kétharmadát  jelentő családi házak energiafogyasztása teszi ki. Csak a fennmaradó rész írható a már több mint 40 százalékban leszigetelt panel és a 20-25 százalékban korszerűsített téglaépítésű társasházak számlájára.

A 2,5 millió magyar családi ház energiahatékonysági korszerűsítésére mégsincs  jelenleg életképes ösztönző program, így a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítésének szüksége időzített bombaként ketyeg - vélik a Knauf Insulation szekértői.

Egyértelmű, hogy a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak szigetelésével érhető el. A családi házak 60 százaléka 1980 előtt épült és mindössze 10 százalékuk az elmúlt 15 évben. Figyelembe véve, hogy a KSH szerint az épített és megszűnő lakások száma csökkenő trendet követ, hazánkban a meglévő lakóépületek zöme még a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan.

A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram pályázatának keretében jelenleg elérhető másfél milliárd forintos keretösszeg azonban csekély, mindössze 500 családi ház felújításához elegendő.A legtöbb energia(költség) családi házaknál takarítható megA Knauf Insulatation szakemberei szerint a családi házak energia megtakarítása terén hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel azok a társasházi lakásoknál sokkal nagyobb alapterületűek, így arányaikban hőt is nagyobb területen veszítenek. A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük  tízszer magasabb, mint egy alacsony energetikai besorolású házé.

A lakóépületek együttes éves fogyasztása vetekszik az ország összes nagyerőművében egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével. A szakértők szerint országos szinten összesen mintegy 2,4 ezer  milliárd forintnyi összeruházásra volna szükség, s 2020-ig évente átlagosan 160 ezer háztartásban kellene elsődlegesen hőszigetelési és nyílászárócserére korszerűsítést végrehajtani.

Ez 30 százalékos támogatással évente 85 milliárd forintba kerülne, s a lakásokban elfogyasztott energia 40 százalékának megtakarítását eredményezné, emellett  hatmillió tonnával csökkentené a széndioxid kibocsátást.

Mennyit hoz a szigetelés?Magyarországon, a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány három-négyszer több energiát használ fel feleslegesen.  A szigetelés ára 2-4 év alatt megtérül, hosszabb távon - 30 év alatt - pedig minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlan tulajdonosok számára.

A családi házak nem beépített tetői esetén, a födémen át távozik a legtöbb hő. A régi betongerendás födémekre 20 centiméter vastag üveg- vagy közetgyapot hőszigetelés a számítások szerint 10-12 év alatt térülne meg. A családi házak fűtésszámlája akár a felére is csökkenthetőA Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház  tető és homlokzati hőszigetelése, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60 százalékos  energiamegtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat. A családi házak hőszigetelése a háztartások számára több haszonnal jár, mintha bankbetétekbe fektetnék pénzüket. Gázárban kifejezve a megfelelő szigetelés több 100 milliárd forint megtakarítást hozhat országos szinten évente.

A téglaépítés társasházak szigetelése jóval kisebb, mindössze 15-25 százalékos, a panelházaké pedig mindössze 10-15 százalékos megtakarítást eredményez, ami csak 1-2 kategória ugrást jelent. Családi házak esetében a külső hőszigetelés már önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül.

Nem feltétlenül az államnak kell a direkt finanszírozónak lenniA Knauf Insulation szakemberei nemzetközi példák alapján úgy látják, egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, ugyanakkor ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná e folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával biztosítani lehetne a fejlesztésekhez szükséges anyagi eszközöket és forrásokat.

Az energiafelhasználásunk csökkentésének egyetlen záloga épületeink energiahatékonysági beruházásainak gazdasági alapokon történő működtetése. A jelenlegi rendszer legnagyobb hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá, sokkal inkább vándorol a nagyobb kivitelezőkhöz, akik a pályázat elbírálásának  fél évét ki tudják várni, illetve később várni tudnak a pénzükre is.