Így vett ki a kormány 90 milliárdot az ön zsebéből is

Nem sikerülhetett túl jó a kormányzati intézményrendszer átalakítása, ha az új struktúra képtelenné vált a lakossági energiahatékonysági támogatásra rendelkezésre álló 90 milliárdos uniós forrás fogadására. Brüsszelnek ugyanis ezzel magyarázza a magyar kormány, hogy miért inkább középületekre fordítja az EU által a lakosságnak címzett pénzt.
Napi.hu, 2016. április 28. csütörtök, 15:38

Kilencvenmilliárd forintos ráfordítással több mint kétszer annyi energiát lehet megspórolni a lakóépületek energiatakarékossá tételével, mintha ugyanezt középületekre költik. Egy petajoule energiamegtakarítás eléréséhez középületekre átlagosan 95 milliárd, lakóépületekre átlagosan 42 milliárd forintot kell költeni. Nem máshol olvasható ez a tétel, mint a kormány által 2015-ben elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában.

Az energiahatékonysági felújításokra fordítható brüsszeli pénz leosztásában azonban ez a számítás mégsem játszik szerepet, a kormány még a Brüsszel által kifejezetten a lakosságnak szánt, vissza nem térítendő uniós forrásokat is inkább a középületekre tereli át, amihez a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program módosítását kérték.

Igény, indok és pénz lenne rá

A módosítás mellé benyújtott "szakmai" indoklásból kiderül, miért is látják fontosabbnak a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítására fordítható támogatási összeget inkább a középületekre költeni. Eszerint nem a lakossági igény vagy indokoltság hiánya, nem is a források szűkössége miatt javasolta a magyar kormány, hogy közel 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vonjanak el az emberektől, hanem azért, mert a támogatáspolitikai intézményrendszernek túl bonyolult feladat lett volna a program lebonyolítása.

"A magyar támogatáspolitikai intézményrendszer 2014. év eleji átalakítása, az ezzel járó fluktuáció,... a pénzügyi eszközök terén tapasztalattal nem rendelkező KEHOP - Irányító Hatóság - számára nem tette lehetővé olyan erőforrások átcsoportosítását erre a területre, amelynek köszönhetően biztonsággal elindítható lenne egy rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan lakossági támogatási rendszer" - idézi az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a kormány magyarázkodását.

A kormány által kezdeményezett módosítást a Monitoring Bizottságnak (MB) is jóvá kellett hagynia, melynek tagjai április 27-én ültek össze, s nagy többséggel elfogadta a kormány módosítási tervét.

Így változtak az indokok:
  • A kormány akarta, Brüsszel nem engedte
    Bár a kormány szerette volna elérni, hogy a magyar lakosság - más tagországokhoz hasonlóan - vissza nem térítendő uniós forrásokban részesülhessen az energiahatékonysági korszerűsítéseihez, ezt azonban az EU nem engedélyezte - ezt nyilatkozta októberben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az indoklást a MEHI és szakértők már akkor megdöbbenve cáfolták. Rövidesen maga az illetékes uniós szervezet is közölte, nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná a lakosság energetikai korszerűsítési beruházásainak vissza nem térítendő forrásokkal való támogatását.
  • Ingyen ne adjunk semmit, mert rossz irányba visz
    Amikor kiderült, hogy uniós jogszabályok nem tiltják a lakossági támogatást, Lázár János újabb indokot talált a pénz középületekre terelésére: "Ingyen pénz magántulajdonba, magánszemélyeknek, azért, hogy költséget takarítsanak meg, sokak meggyőződésével , nézetével, és politikai, mármint szakpolitikai elképzeléseivel ellentétes". "Ingyen ne adjunk semmit se, mert az nyilvánvaló, hogy nem jó irányba vinné a társadalmat."
  • Egyszerűen nem tudjuk megoldani.
    Mostanra azért a valódi indok is kiderült: olyan jól sikerült a támogatási intézményrendszer átalakítása, hogy az új struktúra képtelenné vált a program levezénylésére.


Szükség lenne a támogatásokra

A lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (mintegy 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, hiszen a majd három millió lakóépülethez képest csak pár ezer középület van. A lakóépületekben továbbá sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben - hívja fel a figyelmet a MEHI.

Míg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint nagyjából 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a multiplikátorhatás - a száz százalékos támogatási arány miatt - nem érvényesül.

A kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat egyesítő lakossági támogatási rendszer, ami a kormány szerint "rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan", valójában annyira nem bonyolult, hisz már Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában is léteznek ilyen programok

Jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, mely mérhető lenne a KEHOP 90 milliárd forintjához. Azt pedig egyelőre senki nem tudja, kaphat-e Magyarország bármilyen fejlesztési forrást a következő, 2020 utáni uniós finanszírozási ciklusban - és ha igen, mire. A több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke, ez a tartós rezsicsökkentés alapja - mondta Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója.

A hitel alapú támogatás nem elég

Az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015 decemberi felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás.

A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. A lakossági visszatérítendő támogatások kereslet- és beruházás-élénkítő hatása annál is inkább megkérdőjelezhető, mert az a meglevő lakástakarék konstrukcióknál kedvezőtlenebb feltételeket jelent - tehát nem nyújt plusz ösztönzést a felújítási piac fellendítéséhez.

Érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására. Ugyanakkor közérdek, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken Magyarország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához, azokon a vidékeken is, ahol kevés a munkahely. Kellő politikai akarattal nyilván a magyar kormánynak sem okozna gondot a rendszert kialakítani. Az Energiaklub stratégiai hibának tartja ezt a kormányzati lépést - mondta Bart István, az Energiaklub társelnöke.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pastorius, 2016.04.30 10:02

ez is a főbűnökhöz tartozik
(egy osztrák 30-40%-kal kevesebb energiával fűti otthonát..na, vajon miért?)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.04.30 08:52

Hát nem olyan sok pénz az a 90 milliárd, talán 3-4 stadionra ha elég...
Az pedig mindennél jobban kell a magyar embernek...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

double-bogey, 2016.04.29 10:05

@makkmarci: Igen, ez a 'szabatos' és pontos érvelés :-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

makkmarci, 2016.04.28 20:00

@Ezt-neked:
Hidd el egyszerűbb ez.
Pusztán arról van itt szó, hogy ha azt a 90 milliárdot a lakosság körében osztanák szét annak 20-25-30-40%-a nem lenne ellopva hiszen a szemét liberálbolsevik zemberek-polgárok-lakosság nem biztos, hogy párt közeli elvtársak cégét bízná meg.
És akkó' B+ a 30-40% nem magánzsebekbe, pártkasszába menne.
Így most oda fog oszt jónapot!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ezt-neked, 2016.04.28 16:47

Na ná, hogy nem akarnak EU-pénzekből lakossági spórolást finanszírozni, mert akkor ugyan ki a fenének adnék el a Paks II. által megtermelt töménytelen áramot jó pénzért?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html