1.

A 2010-es évben a világ legdinamikusabb, 20 százalék fölötti drágulást produkáló ingatlanpiaca Hongkongé volt, ami nem kis részben a kínai gazdagok rétegének rohamos szélesedésével magyarázható. Az ázsiai üzleti, kereskedelmi központ ingatlanai iránt mutatkozó élénk kereslet viszonylag szűk kínálattal találkozik az összesen 426 négyzetmérföld területű, az 1997 nyaráig brit fennhatóság alatt álló városban. Mindemellett az ingatlanhitelek kamatai is rekord mélységben állnak, az alapkamat 2008 decembere óta két évtizedes mélyponton, 0,5 százalékon tartózkodik. A kormányzat az infláció elleni küzdelem részeként megkísérelt féket vetni a száguldó ingatlanpiaci árakra. Tavaly ősszel akár 15 százalékot is elérő tranzakciós díjat róttak ki a legutóbbi tulajdonosváltásától számított két éven belül újra értékesített ingatlanokra, emellett a magasabb árfekvésű lakások foglalói is emelkedtek az utóbbi időben.

2.

Utolsókból lesznek az elsők - ezt igazolja Lettország példája, amelynek ingatlanárai a pénzügyi-gazdasági válság alatt példátlan mértékben, 70 százalékkal zuhantak, 2010-ben azonban már ismét közel 17 százalékos drágulás volt megfigyelhető. A balti ország lakáspiacának föléledését a jogszabályi környezetben tavaly nyáron bekövetkezett kedvező változás is segítette, amely megkönnyítette a nem EU-tagországok állampolgárainak legalább 70 ezer eurós értékű ingatlanvásárlásait, illetve befektetéseit.

3.

A Közel-Kelet geopolitikai kockázataival együtt is, az utóbbi évek egyik legdinamikusabb áremelkedését az izraeli ingatlanpiac produkálta - 2010-ben több mint 16 százalékkal kúsztak följebb az árak. A kereslet Tel Aviv tengerparti övezetétől Jeruzsálem szívéig egyaránt élénk, kiemelkedő érdeklődés mutatkozik a nyaralók iránt. Más, szintén robusztus bővülést mutató ingatlanpiacokhoz hasonlóan az árak szárnyalását itt is a kínálat elégtelensége, valamint az alacsony kamatok tüzelik.
Bár az ország eddig sikeresen elkerülte az észak-amerikai és európai piacokhoz hasonló ingatlanpiaci összeomlást, mivel az ottaniakhoz hasonló hitelkiáramlás sem előzte meg a válságot, ennek ellenére a gazdasági kormányzat a hitelezés feltételeinek szigorításával igyekszik lassítani a gyors emelkedést.

4.

Elsősorban a szédületes tempóban gyarapodó kínai középosztálynak köszönhetően, az ázsiai ország ingatlanpiacán tavaly több mint 15 százalékkal emelkedett az átlagos árszínvonal (elsősorban pekingi és sanghaj adatok alapján). A vagyonosodó polgárság számára az egyik leginkább kézenfekvő opció vagyona befektetésére az ingatlanpiacon adódik; a válság a tetőpontján sem igen tudta visszafogni a lendületet. Az árak azonban a kormányzat megítélése szerint már veszélyes tartományba értek, amikor is árbuborék kialakulásától kell tartani. A döntéshozók különféle intézkedésekkel igyekeznek hűteni a piacot - a nem első otthonszerzéshez kapcsolódó foglalók legalacsonyabb szintjének emelése, új adók kivetése, vagy akár a kamatok emelése révén is.

5.

A következő helyet ugyancsak egy dél-kelet-ázsiai feltörekvő gazdaság, Szingapúr ingatlanpiaca foglalja el, amelyen közel 15 százalékkal emelkedtek tavaly az árak. Bár alaposan megrengette a globális recesszió, a kormányzat gazdaságélénkítő csomagja viszonylag gyorsan talpra állította az országot. A stimulus pedig olyan jól sikerült, hogy Kínához hasonlóan immár a szingapúri kormány is lassítana, ezért intézkedéseket hozott az általa spekulatívnak titulált befektetői érdeklődés mérséklésére, a jelzáloghitelezés és az ingatlanpiaci tranzakciók adóztatásának szigorításával.

6.

A tavalyi évben a hatodik legnagyobb mértékben, csaknem 10 százalékkal Ausztriában nőttek a lakás- és házárak. A 2009-es meredek recessziót követően nyugati szomszédunk gazdasága meglepően hamar magához tért, az egészséget jelzi az Európában egyik legalacsonyabb, 4,8 százalékos munkanélküliségi ráta. Az ingatlanpiaci érdeklődés föllendülése reflektál a szélesebb gazdaságban uralkodó állapotokra is, a keresletbővülés részben az intézményi befektetőkhöz köthető.

Mi történik jelenleg a hazai ingatlanpiacon, merre tart, mi a talpon maradás kulcsa, milyen lehetséges fejlesztési menetrend határozza meg a jövő Budapestjének térképét?

A Napi Gazdaság május 11-ei ingatlanszakmai konferenciáján első kézből értesülhet az ingatlanpiacot meghatározó jelenségekről, információkról.

7.

Az osztrák piachoz hasonló mértékű drágulást tapasztaltak a francia ingatlankereskedők is. A folyamatot nagyrészt a fővárosi kereslet támogatja, de arról sem árt megfeledkezni, hogy - amint arról a Napi Gazdaság is beszámolt korábban, az előző két évhez hasonlóan tavaly is Monaco volt a világ legdrágább luxusingatlan-piaca. Miközben Franciaország egyéb részein tavaly mindössze 1,5 százalékkal emelkedtek az árak, Párizsban több mint 15 százalékkal nőttek. Hamarosan azonban csillapulhat a láz. Márciusban a Bank of France kormányzója, Christian Noyer figyelmeztetett: az emelkedő euróövezeti kamatok a hitelköltségek növekedésében is tükröződhetnek.

8.

Úgy tűnik, talán sosem lesz majd elegendő otthon a továbbra is masszívan gyarapodó indiai népesség számára. A jövedelmek az elmúlt években jelentősen nőttek, a kereslet pedig immár meghaladja a kínálatot, ami indokolja a tavalyi, majd 9 százalékos drágulást. A trend a fővárosban, Mumbaiban a legerősebb. Az indiai kormány is aggódik azonban már a piac esetleges túlhevülése miatt, amelyben az ország központi bankja is osztozik vele - erre utal az irányadó kamatszint emelkedése is.

9.

Kelet-Közép-Európa Ausztria mellett Lengyelországot "delegálta" a toplistára, ahol 2010-ben 8 százaléknál nagyobb ingatlanpiaci drágulást regisztráltak. Mindez azonban nem meglepő, tekintettel arra, hogy Lengyelország volt az egyetlen olyan Európai Uniós tagország, amely a gazdasági válság időtartama alatt is pozitív GDP-növekedési rátát tudott fölmutatni. Tavaly pedig 3,8 százalékosra gyorsult a lengyel GDP bővülése 1,9 százalékról. Ezzel együtt, a kormányzat igyekszik itt is ellenőrzése alatt tartani a föllendülést, a banki, elsősorban devizahitelezést pedig szigorodó szabályozással igyekeztek kordában tartani.

10.

Átlagosan közel 8 százalékkal drágultak 2010-ben a dániai ingatlanok. Az országban lakáspiaci boom előzte meg a válság beköszöntét, amely azonban meredek zuhanásba torkollott 2008-2009-ben. A dán gazdaság fokozatosan talpraállt, köszönhetően a kormányzati stimulusnak, valamint az ország kiemelkedően stabil fiskális pozíciójának is. Az ingatlanpiaci föllendülés tartósságát azonban más európai államokhoz hasonlóan Dániában is kétségessé teszi az euróövezeti kamatok emelkedése.