Az év első felére visszatekintve a válaszadók 80 százaléka a szerződésállomány növekedéséről számolt be, ezzel párhuzamosan közel kétharmaduknál az árbevétel is nőtt, de ennek az árbevételarányos jövedelmezőség javulásában még nincs jele. A cégek több mint felénél még mindig 3 százalék alatti, és az árbevétel arányos jövedelmezőség várakozásaik szerint a második félévben sem fog jelentősen változni.

A vállalkozások megrendeléseinek mintegy fele közbeszerzésből, egyharmada hazai magánmegrendelésből, a többi pedig export- és egyéb tevékenységből tevődik össze. Ezeken az arányokon a második félévben sem kívánnak változtatni.

A cégek véleménye szerint a hatékony üzletmenetet leginkább a megrendelések hiánya fékezi. Ugyanakkor e kevés megrendelés esetén is a megrendelő késedelmes fizetése vagy esetleges fizetőképtelensége, illetve a piacon jelen lévő, gyakran tapasztalható tisztességtelen piaci magatartás teszi problémássá a működést. Ebből adódóan a vállalkozások sokszor külső forrásokat kénytelenek bevonni.

A cégek negyede nem venne fel hitelt

Az elmúlt évben a cégek közel fele nyert el pályázaton vissza nem térítendő támogatást, de többségük a bankok által nyújtott folyószámlahitelt vették igénybe. A válaszadók bíznak abban, hogy a közeljövőben kevesebb külső forrásra szorulnak majd, hiszen a második félévre egynegyedük jelezte, hogy egyáltalán nem kívánják igénybe venni a hitel, lízing, faktoring vagy más külső tőkefinanszírozás nyújtotta lehetőséget.

A megrendelések kismértékű növekedése és a késedelmes fizetés jelenlétének együttes hatására a cégek kintlévőségük enyhe emelkedéséről számoltak be, de ennek behajthatóságát a korábbi időszakhoz képest kedvezőbbnek, közel 90 százalékát behajthatónak ítélik meg. Ezzel párhuzamosan töretlenül bíznak a lánctartozás csökkenésében.

Mit talált a NAV?

A vállalkozások több mint kétharmadánál volt NAV vagy munkaügyi ellenőrzés, melyek általában megállapítás nélkül zárultak. Az ellenőrzésekkel összefüggésben elmondták, hogy a cégek adminisztrációs terheinek csökkenése eddig nem következett be, de a feketemunka területén enyhe javulást éreznek.

Az építőipar elmúlt szűk évei által elkendőzött szakmunkáshiány kezd a felszínre törni. A vállalkozások immár fele számolt be szakemberhiányról, melyet részben saját munkavállalóik továbbképzéséből próbálnak pótolni. A cégek működésével, fejlesztésével összefüggésben közel 50 százalékuk kíván munkavállalóik, illetve menedzsmentjük számára képzést biztosítani a jövőben.

A foglalkoztatásban a szerződésállomány növekedésével együtt a vállalkozók mintegy 40 százalék a létszám növelését irányozza elő. Az első félévben az egyébként alacsony bázisú béreket a válaszadók kétharmada átlagosan 5 százalékkal emelte, melyet ez évben már nem változtatnak.

Állami lakásépítési, -felújítási programot sürgetnek

Az elmúlt fél évre visszatekintve a megkérdezett vállalkozások az út- és közműépítéseknél tapasztalható növekedési trend alapján bizakodóak. Az ágazat mielőbbi talpra állását segíthetné az európai uniós pénzek minél előbbi kiaknázása (kiemelve a középületek tekintetében az energiahatékonyságot szolgáló programokat), valamint a lakosság lakásfelújítási és lakásépítési finanszírozhatóságának bekapcsolása az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjába. A lakásépítési ágazat élénkítésénél a városrész-rehabilitációs programok és az épületrekonstrukciós programok kiszélesítésére lenne szükség, így az energiatakarékosságot szem előtt tartva hosszú távon, állami támogatással lehetne megteremteni egy új lakásépítési, -felújítási program alapfeltételeit.