Itt drágultak legjobban a lakások - Friss adatok érkeztek

Az elmúlt év utolsó negyedévében tovább növekedett az FHB Lakásárindex, a korábbi 196,16-ról, 197,6-ra változott az index értéke, így a drágulás mértéke a harmadik negyedévhez képest nominálisan 0,7, míg reál értelemben 0,6 százalékos volt - derül ki az FHB legújabb elemzéséből.
Napi.hu, 2016. május 3. kedd, 16:50

Az FHB Lakásárindex számai alapján a lakásárak jelenleg a 2008 elején tapasztalható szinten állnak, mindössze 1,5 százalékkal maradnak el a válság előtti csúcstól, akkor volt a valaha tapasztalt legmagasabb árakat is jelenti a hazai lakáspiacon. A reál lakásárak a 2000-es és a 2010-es évhez hasonló szinten mozognak.

A drágulás 2014 második negyedévében kezdődött, s bár azóta folyamatos, a mértéke jelentősen csökkent 2015 negyedik negyedévére. Míg az első három hónapban még több mint 7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, a második negyedévben 3,9 százalékos, és a harmadik negyedévben pedig 4,2 százalékos, az év utolsó három hónapjában már csak 0,7 százalékkal növekedtek az árak - olvasható az elemzésben.

Forrás: FHB Lakásárindex

A felívelés kezdete óta eltelt több mint másfél évben (2014. áprilisától 2015. végéig) a lakóingatlanok nominálisan és reál értelemben is körülbelül 28 százalékkal drágultak.

A lakásépítések csak ezután indulnak be

A jövőben építési engedélyek és a lakásátadások felfutása várható, a növekedés azonban területileg differenciált lehet. Jelentősebb bővülés főként a fővárosban és környékén várható, de a Nyugat-Magyarországi régióban, illetve csekélyebb mértékben a többi régió nagyvárosaiban is növekedhet az átadott lakások száma. A kisebb településeken a családi ház építések élénkülhetnek meg.

A lakáspiaci felívelést támogatja a lakáshitelezés felfutása is. 2015 harmadik és negyedik negyedévében meghaladta a 100 milliárd forintot a kihelyezett forint lakáshitelek értéke. 2014 azonos időszakához képest a tavalyi év utolsó negyedévében a bővülés 57 százalékos volt, a havi kihelyezett lakáshitelek összege mind a három hónapban meghaladta a 30 milliárd forintot. Az idei év első két hónapja ugyan némi visszaesést
mutatott (ez szezonalitással is magyarázható), de továbbra is több mint 20 milliárd forint volt a kihelyezett hitelek összege havonta, bővült az előző év azonos időszakához képest.

A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja az MNB összegzése szerint folyósításkor 2016 februárjában 5,76 százalék volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 5,2 százalékos szinten mozgott. 2015-ben körülbelül 120 ezer lakás és ház cserélt gazdát, ami így meghaladta a 2014-es 113 ezres tranzakciószámot, és jelentős bővülést jelent a válság éveit jellemző 80-90 ezres adásvételszámhoz képest.

Továbbra is erős a forgalom

Az ingatlanközvetítő hálózatok 2016 első negyedéves tapasztalatai alapján a tranzakciószámok hasonló szinten mozognak, mint a tavalyi év elején, vagyis továbbra is erős a forgalom. Az év további részében illetve jövőre jelentős bővülés várható az újlakás-értékesítésekben. Ezek száma a korábbi években nagyon alacsony szinten mozgott - főként az elégtelen kínálat miatt - a most megindult fejlesztési hullám azonban több ezres növekedést hozhat az adásvételek számában.

Az újlakás-értékesítések felfutása a használt piacra is pozitív hatással lehet, aki új lakást vásárol, a legtöbb esetben a használt piacon is megjelenik eladóként. A tisztán befektetési szándék mellett az elmúlt időszakban egyértelműen megerősödött a családi célra vásárlók támasztotta kereslet - állapítja meg az FHB elemzése.

Hol drágultak legjobban a lakások?

A drágulási verseny első helyén Közép-Magyarország áll, ahol 2015-ben a lakásárak több mint 23 százalékkal mentek fel 2014 átlagos áraihoz viszonyítva. Jelentős volt a növekedés az Észak-Alföldön is, ahol a drágulás 17,5 százalékos volt. Itt a Nemzeti Eszközkezelő adatainak adatbázisból történő kikerülése miatt nagyobbnak mutatkozik a drágulás a valósnál. Ugyanez igaz lehet Észak-Magyarországra is, ahol a mért 14,3 százaléknál kisebb lehet a tényleges növekedés. 2015-ben a legkisebb emelkedést a Nyugat-Dunántúlon regisztrálták, ahol az árak 11,5 százalékkal mentek fel.

Forrás: FHB Lakásárindex

A különböző településtípusok esetében is a növekedésé volt a főszerep, a legnagyobb drágulás Budapestet jellemezte, ahol közel 25 százalékos volt az áremelkedés.  A községek és nagyközségek esetében 8-10 százalékos drágulásra került sor. A városokban és megyeszékhelyeken ingatlant vásárlók 2015-ben 10-14 százalékkal magasabb árakkal szembesülhettek mint egy évvel korábban.

HOZZÁSZÓLÁSOK