Jelentősen átrendeződött a lakáspiac - mutatjuk, kik jártak jól

Budapesten tavaly egy átlagos használt lakásért 16,9 millió forintot kellett adni, 2,4 millióval többet, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken 10,2, a városokban 9,4, a községekben 6,2 millió forint volt az átlagár - derül ki a KSH frissen publikált lakásárindexéből. Az árak csak Budapesten és a megyeszékhelyeken emelkedtek a 2008-as szint fölé, máshol még a 2010-es átlagtól is elmaradnak.
Napi.hu, 2016. április 28. csütörtök, 18:13

Az elmúlt évről eddig összesen 119 ezer adásvétel adata érkezett be, ami a megelőző év ugyanezen időpontjában összesített, hasonló feldolgozottsági szintű beérkezésekhez viszonyítva 15 százalékkal több.

Tavaly összesen 3146 új lakás épült értékesítési céllal, ami 2013 után újabb mélypontot jelentett a vállalkozói lakásépítésben. Az eladott új lakások száma 2700 volt - írja a KSH.

Lakáspiaci forgalom 2015, Forrás: KSH
A teljes képért kattintson.

Tavaly a használt lakások piacán a megelőző év átlagos árszintjéhez képest 11,8 százalékos tiszta áremelkedés következett be. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ebben az évben ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban. Azonban a jelenleg ismert adásvételek minőségi összetétele alacsonyabb a korábbinál (az összetételindex 1,7 százalékkal csökkent), így a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára a tiszta árváltozásnál kisebb mértékben, 9,9 százalékkal emelkedett.

Ezeket a használt lakásokat adták el

A tavalyi év első két negyedévében kiemelkedő volt a budapesti értékesítések aránya a lakáspiac egészén belül (34, illetve 32 százalék), majd az év második felében ez a mutató visszaesett (27, illetve 26 százalék).

A megyeszékhelyek és a kisebb városok összesített lakáseladása többé-kevésbé állandó súlyt képviselt az elmúlt évek során, míg a községekben eladott lakások aránya 2009 és 2015 között 27-ről 20 százalékra esett.

A nagyvárosi eladások növekedésével párhuzamosan a családi házak részesedése folyamatosan csökken: 2008-2009-ben még minden második eladott lakás családi házban volt, 2015-ben ez az arány már csak 42 százalék. Tavaly a használtlakás-piac 12 százalékát tették ki a lakótelepi panellakások és 46 százalékát a többlakásos nem lakótelepi épületekben tető alá hozott értékesítések.

Budapesten és a megyeszékhelyeken az eladott lakások mintegy kétharmada többlakásos társasházakban, további ötöde lakótelepeken volt, míg a családi házak csak a 2015-ös év forgalmának 13 százalékát tették ki.

A lakásárak tiszta árváltozása, Forrás: KSH
A teljes képért kattintson.

Mennyiért adták el?

Tavaly a használt lakásokért átlagosan 11,3 millió forintot fizettek a vevők, 1 millió forinttal többet, mint 2014-ben. A átlagár leginkább Budapesten emelkedett, ahol egy használt lakás átlagosan 16,9 millió forintba került, 2,4 millió forinttal többe, mint egy évvel korábban. Az átlagos lakásár a megyeszékhelyeken 10,2, a városokban 9,4, míg a községekben 6,2 millió  forint volt, mindegyik kategóriában meghaladja az egy évvel korábbit, ám az áremelkedés mértéke a kisebb települések felé haladva egyre alacsonyabb.

Az általános drágulás ellenére az árak csak Budapesten és a megyeszékhelyeken nőttek a 2008. évi szint fölé, a kisebb településeken még az alacsonyabb, 2010-es értéktől is elmaradnak.

Az agglomerációkon kívül eső községekben 4,3 millió forint volt az átlagár, 300 ezer forinttal több, mint 2014-ben, de 800 ezer forinttal kevesebb, mint 2008-ban.

Budapesten a használt lakások négyzetméterára 240-ről 286 ezer forintra nőtt. A községi lakások négyzetméterára kevesebb mint egynegyede a budapestinek (68 ezer forint), míg az agglomerációkon kívül eső községekben csak 49 ezer forint volt.

Így rendeződött át a piac

A 2014 óta tartó áremelkedés a különböző részpiacok közötti számottevő átrendeződéssel járt - állapítja meg a KSH. Ez Budapesten a legszembetűnőbb, ahol a társasházi és a panellakások fajlagos ára 2014 eleje óta gyorsan és egyenletesen nőtt, miközben a családi házakra nagyobb ingadozás és megközelítőleg stagnáló árszint volt jellemző. Ennek hatására a társasházi lakások négyzetméterára már jelentősen meghaladta, a panellakásoké pedig megközelítette, sőt a legutóbbi időszakban el is érte a családi  házakét.

Használt lakások ára, Forrás: KSH
A teljes képért kattintson.

 

Nagyon hasonló folyamat zajlott le a megyeszékhelyeken is, vagyis a válság utáni időszakban főként a nagyvárosi társasházi és panellakások felértékelődése miatt emelkedtek a lakásárak.

Mindeközben mit történt az EU-ban?

Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások áralakulását. A tavalyi év negyedik negyedévében a tagállamok összesített lakáspiaci indexe a 2010. évi bázisérték 103,7 százalékát teszi ki. Az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt van, értéke 99,6 százalék.

A magyar lakásárindex 2014 eleje óta gyors ütemben zárkózott fel az EU indexéhez, és 2015-ben már meg is haladta azt. A negyedik negyedévben az Eurostat módszertana szerint összevont lakásárindex magyarországi értéke 108,3 százalék volt.

Összevont uniós és magyar lakásárindex, Forrás: KSH, Eurostat

A tavalyi év negyedik negyedévében két EU-tagállamban, Horvátországban és Bulgáriában mértek nagyobb áremelkedést (11, illetve 3 százalékot ). Ugyanekkor a legnagyobb árcsökkenés Cipruson volt (4,2 százalék), míg az országok többségére kismértékű, 1 százalék körüli vagy annál csekélyebb elmozdulás volt jellemző.

A környező országok közül Horvátország mellett Szlovákiában és Romániában is nőttek az árak (1,1 illetve 1,5 százalékkal), Szlovéniában nem volt árváltozás, míg Ausztria lakásárai 1,7 százalékkal csökkentek.

A 2010. évi bázishoz viszonyított lakáspiaci árszint több balti és észak-európai ország mellett Ausztriában is a legmagasabbak közé tartozik, míg Dél-Európa ingatlanpiacai egy kivétellel elmaradnak: Máltán legutóbb 9,3 százalékkal voltak drágábbak a lakások, mint 2010-ben.

HOZZÁSZÓLÁSOK