A kormányzat múlt év végén bejelentett családi otthonteremtési kedvezménye (csok) nagyon hamar ismertté vált, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss felmérése szerint március végéig a lakosság 94 százaléka értesült róla és csaknem 300 ezer háztartás a következő időszakban élni is szeretne ezekkel a lehetőségekkel. Igaz, az ezt tervezők között túlsúlyban vannak a használt lakások vétele iránt érdeklődők, új lakás építését vagy vásárlását csak mintegy 25 ezer csok-jogosult háztartás tervezi.

Szintén az MNB felméréséből derül ki, hogy a kereskedelmi bankok is a lakáshitelek iránti igények növekedésére számítanak. A GKI ingatlanpiaci kérdőíves felmérésének eredményei arra utalnak, hogy az ingatlanforgalmazó, fejlesztő és tanácsadó cégek 84 százaléka szerint a csok kisebb-nagyobb mértékben, de egyértelműen élénkíti a lakásépítést. A csok-lakásokat viszont fel is kell építeni, ezért az sem lényegtelen, hogyan vélekednek az építőipari termelők a közeljövőről, hogyan alakulnak várakozásaik.

Az építőipar és azon belül a lakásépítők bizalmi indexe
Kép: Forrás: GKI

A GKI havonta méri fel az építőipari vállalkozások kilátásait, ennek eredménye a bizalmi index, ami a vállalatok következő három hónapra vonatkozó kilátásait sűríti egyetlen számba. Míg 2014-ben az építőipar egészében a lakásépítő cégekénél derűlátóbb kilátásokat regisztráltak, addig 2015-ben és 2016 eddig eltelt részében a lakásépítők már valamivel optimistábbak az építőipar átlagánál. (Ha a két görbe trendjét nézzük, a lakásépítés esetében ez enyhén emelkedő, az építőipar egészében enyhén csökkenő.)

Azaz a csok egy amúgy is javuló kilátású piacot élénkít - állapítja meg a GKI elemzése. A lakásépítők már a csok által nyújtott lehetőségek tavaly év végi jelentős bővítése előtt is derűlátóbbak voltak az iparági átlagnál. Ezt az optimizmust a tényszámok is alátámasztják, a kiadott építési engedélyek száma ugyanis már 2015-ben is emelkedett.

Az értékesítési árak várható alakulása
Kép: Forrás: GKI

Kissé más a helyzet a várható értékesítési árak esetében. Sem 2014-ben, sem 2015-ben nem volt érzékelhető felfelé irányuló árnyomás. Az idei év elején viszont megugrottak az árvárakozások, ami - hosszú évek tapasztalatát figyelembe véve - nem is szokatlan.

Csakhogy míg az építőipar egészében májusra teljesen megszűnt az áremelési nyomás (azaz az áremelést és csökkentést tervező vállalatok aránya lényegében megegyezett), addig a lakásépítő cégek körében fennmaradt az áremelést tervezők túlsúlya. E különbség kialakulásában valószínűleg nem elhanyagolható a csok szerepe, a cégek a bőkezű állami támogatás egy részét mindenképpen meg akarják szerezni, s erre az áremelés alkalmas eszköznek látszik.