BUX
39954

Kiderült: ennnyit akar fizetni a magyar lakásvásárló

Magyarország a 11,6 százalékos lakásár emelkedéssel éllovas volt Európában az elmúlt év harmadik negyedévben az Eurostat friss adatai szerint. A kimagasló drágulás kivételes piaci helyzetben, a kínálat bővülése mellett ment végbe - olvasható az ingatlan.com elemzésében.

Napi.hu, 2017. január 20. péntek, 10:22

A magyar lakáspiac újabb eredményével került be az európai élmezőnybe. Azzal egyidejűleg, hogy a múlt év harmadik negyedében Magyarország a lakásépítési engedélyek 232 százalékos emelkedésével Írország mögött a második volt Európában, a magyar lakások 11,6 százalékkal drágultak.

Ezzel az eredménnyel Magyarország lett az első az Eurostat listáján, amely szerint az Európai Unióban 4,3 százalékos volt az átlagos áremelkedés. Az eredmény azért is kivételes, mert a lakásdrágulás jelentős kínálatbővülés mellett ment végbe - írja az ingatlan.com. Adataik szerint ugyanis 2016-ban 22 százalékkal nőtt a magánszemélyek által értékesíteni kívánt lakóingatlanok száma az előző évhez képest. 2015-ben pedig negyedével több lakást szerettek volna eladni, mint egy évvel korábban.

Íme a lélektani árszintek

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a kínálatbővülés melletti kiugró drágulás azt mutatja, hogy nagyon mélyről indult el a piac 2014-ben. A válság során nagyon sok lakásvásárlást halasztottak későbbre a háztartások, az utóbbi években látott drágulást nagy részben ez fűtötte, de szerepet játszott benne a lakáshitelek elterjedése és a befektetési célú vásárlások is.

Az elmúlt évben a vevőknek több hónapra volt szükségük, hogy alkalmazkodjanak az áremelkedéshez. Ennek eredményeként jól láthatók azok az árszintek, amelyeket még elfogadhatónak tartott a piac. Budapesten gyakorlatilag már nem lehet 5 millió forintnál olcsóbb lakást vásárolni, de a 10 millió forintnál olcsóbbak is ritkának mondhatók.

Az ingatlan.com adatai alapján a vásárlók 2016 első felében leginkább a 10 - 15 millió forint közötti lakásokat keresték. A tavalyi év második felében viszont már a 15-20 millió forint közötti ártartomány volt a legnépszerűbb. A megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban viszont 8,5 millió forint volt az a lélektani értékhatár, ami fölött jelentősen csökkent a lakások és házak iránti kereslet a tavalyi év első felében. 2016 második felében viszont már 12,5 millió forintig emelkedett ez az árszint.

Lassuló drágulás

A kínálatbővülés, ezen belül az új lakások megjelenése miatt a drágulás üteme csökkenni fog a következő időszakban. Az áremelkedés ütemének lassulását vetíti előre az is, hogy már tavaly is átlagosan két héttel hosszabbodott az értékesítési idő 2015-höz képest. Ehhez tavaly átlagosan 2,5-3 hónapra volt szükség településtől és ingatlantípustól függően.

A vásárlók pénzügyi mozgástere is határt szabhat a fék nélküli áremelkedésnek. Fontos azonban, hogy az áremelkedésben várható lassulás ellenére továbbra is vannak olyan kerületek a fővárosban és a nagyvárosokban, ahol lesz még tere a drágulásnak. Ezek elsősorban a városközponttól nem túl nagy távolságra fekvő, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek lehetnek - tette hozzá a szakember.