A hosszú távú városfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési koncepció keretében az egyik legfontosabb városfejlesztési irány az átalakulásra váró, barnamezős beruházások lesznek. A fejlesztés legfontosabb szegmenseit a mintegy 225 hektárnyi beépített barnamezős területek, a jellemzően beépítetlen barnamezős területek (1025 hektár), illetve a jelentős területi tartalékkal rendelkező külvárosi területek (2750 hektár) alkotják Budapesten. Nemcsak lehetséges, hanem szinte kötelező ezen városrészek beépítése, hiszen anyagi kárt jelent, hogy nem integrálódtak a városba - mondta a főépítész.

A fejlesztés potenciálját nézve, a másik nagyon fontos cél a Duna-menti területek fejlesztése, amely a barnamezős területekkel együtt közlekedési szempontból is fontos fejlesztéseket igényel. Ezen fejlesztések alközponti rendszerbe és megfelelő térstruktúrába rendezése a fő feladat, illetve a meglévő infrastruktúra kiegészítése, bővítése a cél. E területek gyűrűszerűen egészítenék ki a külső nagykörutat - magyarázta.

Kapcsolódó

Szerinte a kompakt város elvének megvalósításában a fő nehézséget az jelenti, hogy e területek olyan tulajdonviszonyokkal terheltek, amelyek áthidalása komoly nehézséget jelent a közlekedés- és infrastruktúrafejlesztés szempontjából egyaránt. Az alulhasznosított területek ugyanakkor költségveszteséget jelentenek. Emellett azt is kiemelte: a jó minőségű városi tér megfelelő zöldfelületeket is igényel.

"Nem volt teljesen fölösleges"

Mártonffy szerint a korábbi stagnálás után már fejlődésben van a város. A legnagyobb volumenű fejlesztés, az M4-es metró, ami 425 milliárd forintnyi beruházást igényelt, visszaigazolta, hogy megépítése "nem volt teljesen fölösleges". A villamoshálózat fejlesztésének összköltsége 44,4 milliárd forint volt.

Kiemeltnek nevezte a "bombasztikus megjelenésű" többfunkciós Bálna Budapest fejlesztését, valamint az Óbudai Gázgyár rehabilitációját, amely 2019-ig valósul meg. E téren a kármentesítés előkészítése 10 milliárd forintnyi beruházást igényel. Fontos fejlesztés volt a közterek megújítása: egyebek között a Széll Kálmán tér átépítése és a Károly Körút megújítása,

A már elindult Tér_Köz program folyamatban lévő támogatásaira - közterek, ingatlanok megújításához - idén 3,2 milliárd forintra lehet pályázni. Építészeti támogatásokra is pályázatokat fognak kiírni, például a műemlék épületek megújítása céljából. E téren a főépítész szerint kiemelt probléma, hogy a homlokzatok megújítására rendszerint jut pénz, a belső terek megújítása gyakorta nehézségekbe ütközik. A szakember szerint itt lesz majd szükség lépésekre.

A városrehabilitáció terén a Rögtön Jövök! programra hívta fel a figyelmet, amely a Nagykörút körüli városrészek bevásárlócentrum jellegét hivatottak visszaállítani, az üresen álló üzlethelyiségek megújításával - ellensúlyozva a plázák által okozott kiüresedést.

Ezek a fejlesztések indulhatnak meg

Mártonffy szerint kiemelt cél az alközpontok fejlesztése és az ITS Akcióterületek bevonása a megújulásba. Az elkövetkező évek fejlesztései a Hungária körút és az azon kívüli területekre összpontosulnak. "Kakukktojás" a Liszt Ferenc repülőtér környéki terület, amely bekapcsolásra, összeköttetésre vár.

"Zászlóshajó-fejlesztés" lesz az M3-as metró rekonstrukciója, amelynek infrastrukturális költsége 131 milliárd, míg a járműbeszerzés 68 milliárd forintot emészt majd fel.

Az 1-es villamos meghosszabbítása 9,5 milliárd forintba kerül az Etele téri végállomásig, míg 13 milliárd forintot igényel Külső bécsi úti kiterjesztés. Átadják a Kelenföldi Intermodális Központot, valamint hamarosan megkezdődik a Római part megújítása is, illetve a Csillaghegyi Öblözet árvízvédelme. Utóbbi költsége 12,7 milliárd forintot tesz ki.

A belvárosi Duna-partok megújítása a pesti és budai oldalon egyaránt megtörténne, ám ezek még elsősorban tulajdoni és finanszírozási problémákba ütköznek. A közterek megújítása szempontjából az egyik kiemelt terület a Városháza tér megújítása lesz.

Az olimpia sem marad ki

A leginkább kiemelt fejlesztés az olimpiai pályázatot helyezi a fókuszba. Ennek keretében megkezdődik többek között a Józsefvárosi pályaudvar, a (már folyamatban lévő) Gázgyár, a Nagyvásártelep, illetve a Gubacsi dűlő fejlesztése és átalakítása, továbbá megindul a funkcióváltás előkészítése a Rákosrendező pályaudvaron.

A főváros úgynevezett Barnamező-kataszter online adatbázist kíván létrehozni, az ingatlanbefektetők, az ingatlantulajdonosok és a városvezetés közötti közvetítés, kapcsolatépítés, információcsere céljából. Megindulnak továbbá a városrehabilitációs soft programok, köztük elindul a fővárosi lakásstratégia, kezdetben a bérlakáshelyzet elemzésével. A historikus városszövet épületállományának megújítása kapcsán első lépésben kézikönyvet adnak ki.