Az új rendelet még nem nyilvános, azt a képviselőknek küldte el a hivatal, a Párbeszéd Magyarországért helyi politikusa, V. Naszályi Márta pedig feltette a Facebook-oldalára.

A rendeletet a régivel összehasonlítva az egyik legfontosabb különbség, hogy az önkormányzati testület dönt majd a bizottsági elnökökből álló munkacsoport javaslatára a pályázatokról. Vagyis nem az lesz mint eddig, hogy néhányan titokban döntenek, a képviselőknek pedig közben fogalmuk sem lesz a szerződésekről. Változik az is, hogy milyen áron lehet bérbe adni úgynevezett piaci alapon a lakásokat: az alsó határ lejjebb kerül, a felsőt viszont eltörlik.

A rendelet előszavában az van, hogy nem az üzleti alapú gazdálkodás motiválja a kerületet, hanem hogy megőrizzék a polgárváros társadalmi összetételét. Azt is írja a polgármester, hogy nem összekeverendő az önkormányzati lakásgazdálkodás úgynevezett piaci típusa a szabadpiaci lakáskiadással.

V. Naszályi Márta az Indexnek azt mondta, ő már decemberben kezdeményezte a rendelet módosítását, mert a mostani gyakorlat szerinte átláthatatlan, ami folyik, az nem érdeke a kerületi lakóknak, és nem jó a kerületi vagyongazdálkodásnak sem. Azt mondta, szeretne egy olyan koncepciót, hogy "akik itt akarnak lakni, lehetőségük legyen átlátható módon lakást bérelni, a lakásállományt pedig minél jobban kezelje a kerület", és csak olyat fogad el, ami megakadályozza a visszaéléseket.

A portál korábban megírta, hogy a Nagy Gábor Tamás vezette I. kerület furcsán osztja az önkormányzati lakásokat. Torma Szilvia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt állami szerződéseket vizsgáló főosztályának vezetője például 98 ezer forintért bérelt egy olyan ingatlant, amelyet piaci áron 400-450 ezer forintért kellett volna adni.

Nagy Gábor Tamás szerint az eljárások jogszerűek, igazságosak, méltányosak és etikusak.