BUX
38744

Közel a csúcspont, utána nagy lesz a zuhanás

Az építési piaci növekedés motorja az elkövetkező években a lakásépítés, de a konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz, mint 2000-2009 között - állapítja meg a Build-Communication megbízásából, Varga Dénes építési piaci szakértő által készített friss Építési Piaci Prognózis.

Szepesi Anita, 2017. július 4. kedd, 16:24

A 7 szűk esztendő után 2016-ban keresletnövekedés tartja lázban az építési piacot. Azok a cégek is komoly várakozással tekintenek az idei évre, amelyek tavaly még nem érezték a piacélénkítő intézkedések hatását. De vajon meddig tart mindez és vajon "eladjuk" 2019-ig a következő pár évet is - teszi fel a kérdést a friss Építési Piaci Prognózis készítője.

A néhány év után ismét kiadott hiánypótló anyag szerint a növekedés motorja az elkövetkező években a lakásépítés, de előrejelzése szerint a konjunktúra fele olyan hosszú és fele olyan erős lesz, mint amit 2000-2009 között éltünk meg. Sőt, az őszi becsléseket finomra hangolva, a prognózis a felfutást még intenzívebbnek és sajnos még rövidebbnek várja.

Az EU támogatások felhasználásának alacsony hatékonysága később okozhat gondot

Varga Dénes, véleménye szerint ma Magyarországon a kormány gazdaságpolitikája határozza meg leginkább az építési piac jövőbeli lehetőségeit. A külföldről beáramló működő tőke szerepe, illetve hatása a magyar gazdasági növekedésre 1994 -2007 között igen jelentős volt. Ma már viszont az uniós támogatások hatása jelentősebb. Az éves átlagban bejövő, mintegy nettó 1000 milliárd forint uniós támogatás akkor is jelentősen emeli az építési keresletet, ha azt alacsony hatékonysággal használjuk fel. Az uniós támogatások alacsony hatékonyságú felhasználásának negatív következményei meg inkább hosszabb távon jelentkeznek majd - véli a szakértő.

A prognózis gazdasági előrejelzése már a 2017-2019-es időszakra is pesszimistább, mint a kormány, vagy az MNB prognózisai: 2017-re 3,3 százalékos, 2018-ra 3,6 százalékos, 2019-re mindössze 1,9 százalékos, 2020-ra pedig 1,2 százalékos GDP növekedést vár. Az építőipari teljesítményben pedig a tavalyi mintegy 18 százalékos visszaeséshez képest idén 18 százalékos, 2018-ban 20 százalékos növekedést valószínűsít. Viszont 2019-ben 2 százalék körüli, 2020-ban ennél is nagyobb, akár 10 százalékos visszaesés is lehet. A lakásépítés volumenének bővülését idén 55 százalékra teszi az év végéig.

Még intenzívebb és még rövidebb lesz a felfutás

A lakásépítésben 2016-tól összességében négy, a korábbiakhoz képest jó évet harangozott be az óvatos előrejelzés. Ez most annyiban módosult, hogy az még intenzívebb lehet, ám a csúcspont nem 2019-ben, hanem már 2018-ban valószínűsíthető, akár 25 ezret megközelítő lakásszámmal.

Ennek oka, hogy úgy tűnik, az élénkítő intézkedések jobban megmozdították a piacot, ugyanakkor a határidőhöz kötött kedvezményes áfa hatását ma már jobban meg lehet ítélni. Amellett viszont kitart Varga Dénes, hogy a gyors felfutás ellenére 2020-ban már ismét jelentős csökkenés várható a lakásépítésben, és a gazdasági növekedés viszonylag magas ütemét a kormányzati várakozásokkal szemben továbbra sem tartja fenntarthatónak.

Nincs változás az őszi prognózishoz képest a lakásépítés regionális trendjében, miszerint az élénkítés nyomán 3 részre szakadt az ország. Budapest, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében az átlagosan jobban reagált a piac az 5 százalékos áfa által nyitott lehetőségre, az ország  egy másik harmadában hatástalanok maradtak az intézkedések, a maradék egyharmadban pedig átlagos volt a növekedés mértéke. A prognózis megyékre bontva is közli a várhatón megépülő lakások számát.