Noha beindult a lakáspiac, a legtöbb és a legkisebb forgalmat felmutató települések között tízszeres a különbség, a 134 ezer tavalyi adásvételből 40 ezret Budapesten hoztak tető alá  - foglalja össze a tavalyi számokat az OC elemzése. 2015-ben Budapest VII. kerületében volt a legmagasabb a 1000 lakosra vetített lakástranzakciószám (51), ettől nem sokkal maradt el a VI. kerület sem. Az V. és VIII. kerületben is átlagon felüli (40) volt a lakásforgalom népességszámhoz viszonyított értéke. A tíz legmagasabb értéket egyébként szintén fővárosi kerületek érték el.

A fővároson kívül a legmagasabb érték Szegedre volt jellemző, ám az ezer lakosonkénti 19 tranzakció jelentősen elmarad a fővárosi számoktól. Magasabb érték volt jellemző még azon a járások többségében, amelyekben megyei jogú városok is találhatók. A lakosok számára vetített eladás a funkcionális értelemben városhiányos, valamint társadalmi-gazdasági értelemben kedvezőtlen helyzetű járásokra volt jellemző. A tíz legalacsonyabb értékkel rendelkező járás fele Borsod-Abaúj Zemplén megyében található.

2016 első félévében, az OC adatai alapján, időarányosan, a tavalyhoz hasonlóan élénk a lakáspiac, mintegy 60-70 ezerre becsülhető országosan a tranzakciószám. Év végéig összesen 140-160 ezer adás-vétel és mintegy 10 ezer új lakás átadása várható - mondta Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

Minimum 20 milliót költünk új lakásra

A Budapesten a használt ingatlanok egy jelentős részét 10-25 millió forint és 30-60 négyzetméter nettó alapterület sávban értékesítették. A nagyobb alapterületű ingatlanok adás-vétele főként a külső kerületekben volt jellemző, míg a Belváros egyes részein a vételár bőven 25 millió forint felett alakult.

Soóki-Tóth Gábor szerint az újépítésű ingatlanok idén tömegesen 20-40 millió forint között keltek el a fővárosban, de nem ritka az ennél drágább ingatlanok vásárlása sem.

Pest megyében már néhány millió forinttól lehetett használt ingatlant vásárolni. Az adásvételek jellemzően 5-20 millió forint közötti ár-tartományban sűrűsödtek, az alapterület 30-100 négyzetméter között változott.

Pest megyében az eladott új lakóingatlanok ára 20-30 millió forint közé, nettó alapterülete jellemzően 50-100 négyzetméter közé esett.

Vidéken a használt ingatlanok átlagára 11 millió forint volt 2016 első félévében.

Új ingatlanok főként a városokban keltek el nagyobb számban. A legtöbb új ingatlan adásvételt a 15-25 millió forint ár-tartományban kötötték, az értékesített lakások alapterülete 40-100 négyzetméter volt.

Ennyivel kellett többet fizetni

A megyei jogú városokban és főváros kerületeiben a használt téglaépítésű társasházak fajlagos árai átlagosan 20-30 százalékot nőttek 2015 ugyanezen időszakához képest. Legnagyobb mértékben a főváros belső kerületei drágultak. Az V. és a VIII. kerületben 40, a VI. kerületben 30 százalékos volt az emelkedés. A budai kerületekben a társasházak ára 20-30 százalékkal nőtt egy év alatt. A külső pesti kerületekben az áremelkedés mértéke 15-25 százalék körül alakult 2015 ugyanezen időszakához képest.

A vidéki városok többségében átlagos vagy átlag alatti volt az áremelkedés. Egyedül Szegeden haladta meg a 30 százalékot az árnövekedés. Székesfehérváron, Győrben, Kecskeméten nem érte el az áremelkedés mértéke a 20 százalékot.

Hasonló töréseket regisztrált az OC az egy négyzetméterre vetített árak változásában. Míg a főváros V. és VI. kerületében, illetve Buda hegyvidéki városrészeiben 500 ezer forint fölé nőtt a négyzetméterár, a kerületek többségében 300-500 ezer forint a jellemző, aminél néhány közlekedésileg, közbiztonságilag periférián lévő kerületben tapasztalhatóak alacsonyabb árak.

A vidéki városokban kapható használt társasházak négyzetméterárai nem emelkednek 300 ezer forint, ezt az árszintet leginkább Debrecen, Győr és Sopron közelíti meg. A vidéki megyei jogú városok többségében 150-250 ezer forint mértékadó, Tatabányán és Miskolcon érzékelhető alacsonyabb árak 2016. első felében.

A panellakások átlagosan 20 százalékkal drágultak. Az árak leginkább néhány budapesti kerületben (X., XV. és XIII.) és Békéscsabán nőttek, ahol 30-50 százalékkal emelkedtek. Nem nőtt viszont az ár számos megyeszékhelyen, többek között Győrben, Sopronban, Szolnokon, Nyíregyházán és Egerben sem.