BUX
38018

Le kell bontani a plázákat, csökkenteni kell Budapest méretét

Végveszélyben vannak az építészirodák, padlón az építőipar, az építésügynek pedig továbbra sincs gazdája – mondja Kévés György Ybl-díjas építész, aki a problémák megoldását a (Régi)-Új Budapest koncepció megvalósításában, az 1950 előtti határok visszaállításában és a főváros teljes körű revitalizációjában, Budapest egykori közigazgatási és közlekedési alrendszereinek visszaállításában látja. A várostervezést olyan szakemberekre bízná, mint az egykori Közmunkák Tanácsa volt.

Szepesi Anita, 2011. január 21. péntek, 08:04

A Napi Gazdaság pénteki számának cikkeVégveszélyben vannak az építészirodák, padlón az építőipar, az építésügynek pedig továbbra sincs igazán gazdája - mondta a Napi Gazdaságnak Kévés György Ybl-díjas építész, aki a problémák megoldását a (Régi)-Új Budapest koncepció megvalósításában, a főváros teljes körű revitalizációjában látja.A főpolgármesternek, a kerületeknek és a gazdasági, valamint a fejlesztési minisztériumnak is eljuttatta a szakma és a főváros gondjainak megoldására kidolgozott (Régi)-Új Budapest koncepcióját Kévés György Ybl-díjas építész. A város rehabilitációjához, a (Régi)-Új Budapest koncepció megvalósításához készített akciótervek között az első legelőször leszögezi, hogy a legfontosabb Budapest 1950 előtti határainak visszaállítása, mivel a fővárost az önálló peremtelepülések hozzákapcsolásával az ország egészségtelen, drága és korrupt, szovjet mintázatú "vízfejévé" változtatták, amit "egy éjszaka alatt" meg lehet szüntetni. Mindehhez szerény összeg, fiatalos lendület, friss, reális terv és elhatározás szükséges - fogalmaz. Rámutat, vissza kell állítani Budapest egykori közigazgatási és közlekedési alrendszereit. A főváros 2011-re vizionált teljes gazdasági összeomlásának veszélye önmagában is indokolja a régi méretű, olcsóbb, közgazdaságilag is hatékony, korrupciómentes egykori Budapest visszaállítását - hangsúlyozza az Ybl-díjas építész.Az akcióterv szerint Budapest vízszintes felületeinek - utak, utcák, terek tartós és esztétikus, nem "gagyi" burkolatainak - kiépítéséhez haladéktalanul hozzá kell kezdeni, és soron kívül meg kell kezdeni a főváros világviszonylatban is rendkívül értékes eklektikus épületállományának rehabilitációját. Kévés szerint ha a munkákhoz kizárólag magyar közép-, kis- és mikrovállalatokat alkalmaznak, drasztikusan csökken a munkanélküliség és az ezzel járó szakmai kilátástalanság. Elodázhatatlannak tartja a Ferihegyi repülőtér közúti és vasúti kapcsolatainak korszerű kiépítését és a korszerű, közcélú dunai közlekedés megszervezését. Mindemellett az akciótervben javaslatot tesz a fővárosi kerületközpontok, új multifunkcionális városi alközpontok, "agórák" építésére, hangsúlyozottan magyar tervezőkkel és kivitelezőkkel.Az akcióterv második részében kifejti az új építészeti nyelv, az energiatakarékos, új, korszerű magyar építészet létrehozásának szükségességét. Rámutat, kár pénzt pocsékolni a nagypaneles házgyári lakóházak utólagos hőszigetelésére, mert akkor is korszerűtlenek maradnak, helyette ezeket szanálni kell. Úgy véli, új városrendezési és építészeti elvek és tervek alapján, a "bontás-építés párhuzamosításával" (felőrölt házgyári betonelemekből öntöttfalas építéssel) új urbanisztikai egységeket kell létrehozni. Erre már léteznek kidolgozott műszaki megoldások. Ez önmagában is a vágyott "fenntartható fejlődés" lehetőségét hordozza magában és biztosítja Magyarországon a kívánt egymillió új munkahely jelentős hányadát - emeli ki Kévés.

Véleménye szerint idővel meg kell szabadulni a világviszonylatban is eltúlzott számú - az ország kárára megépült, építészetileg értéktelen, energiapazarló - bevásárlóközpontok zömétől is. Átmeneti megoldásként építési stopot javasol. Kévés szerint az elmúlt hatvan évben értelmetlenül erőlködtünk egy "világszínvonalú világváros" létrehozásáért. A főváros jelenlegi katasztrofális pénzügyi helyzete miatt is sürgősen felül kell vizsgálni az "építész szakértők" új budapesti városfejlesztési programját. Mint mondja, nincs szükség és anyagi fedezet az elvetélt "kormányzati negyed" helyére a Nyugati pályaudvar és a Hősök tere között egy soha meg nem térülő "múzeumi negyed" építésére. Értelmetlen a "gasztronómiai gyaloghíd" is a Duna felett. Ezek helyett a főváros katasztrofális belső közúti közlekedési rendszerének megújítása érdekében célszerű a Dunát mint vízi utat megfelelő színvonalra hozni és gondosan kiválasztott, urbanisztikailag indokolt helyen a gasztronómiai híd helyett közúti alagutat építeni. Mindemellett hozzáteszi, Budapest várostervezését a jövőben ne külföldi befektetők és azok hazai ügynökei dirigálják, hanem olyan szakemberekből álló csoport, mint Andrássy Gyula gróf idejében a Közmunkák Tanácsa. Sem a Foster angol cég Bécsi utcai "Zeppelinjére", sem a csepeli urbanisztikai monstrumra vagy az iraki Zaha Hadid-féle Szervita téri "csigaházra" nincs szüksége a városnak, s a külföldi építészek helyett kizárólag hazai szakembereket kell foglalkoztatni, hogy a XIX. századi Budapest építészeti színvonalának megfelelő XXI. századi (Régi)-Új Budapest létrejöhessen.