BUX
38579

Megdöbbentő számok Magyarországról - ennyit ért a rezsicsökkentés

A lakhatási szegénység 2013-ban tovább mélyült, másfél millióan élnek lakhatási szegénységben, a szakpolitikai intézkedések - rezsicsökkentés, lakásfenntartási támogatás - pedig nem nyújtottak érdemi segítséget. A költségvetés lakhatási kiadásainak mintegy harmada jutott szociálpolitikai szempontból célzott programokra, túlnyomó részéből a közép- és felső osztálybelieket támogatták - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási szegénységről szóló, ma bemutatott elemzéséből.

Napi.hu, 2014. június 4. szerda, 13:23

A lakhatási szegénység olyan lakáskörülményeket jelent, amelyek között nem teljesülnek a megfelelő lakás kritériumai, megfizethetőségi problémák merülnek fel, nem biztosított az alapszolgálatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés, minőségi, vagy mennyiségi értelemben nem kielégítő, rossz elhelyezkedésű a lakás.

A Habitat for Humanity harmadik éve méri fel és publikálja magyarországon a lakhatási szegénységről szóló jelentését. A ma bemutatott, 2013-as vizsgálat eredményei további romlásról tanúskodnak, mintegy másfélmillióan élnek lakhatási szegénységben, míg 2012-ben 1.2 millióról számolt be a szervezet.  A lakhatási problémák közül továbbra is a megfizethetőség a legnagyobb gond. Az elmúlt évben a lakosság közel fele élt túlzsúfolt lakásban, abből a szempontból az EU sereghajtói közé tartozunk. A szegényebb háztartások több mint 70 százaléka, míg a felső jövedelmi ötödbe tartozóknak csak 28 százaléka él így.

A lakosok negyedének beázik, vagy penészes a lakása, mintegy félmillióan WC nélküli, csaknem 400 ezren fürdőszoba nélküli otthonban élnek - ismertette az eredményeket ma sajtótájékoztatón Szekér András, a Habitat igazgatója.

Forrás: Habitat for Humanity

 

A területi egyenlőtlenségek is inkább erősödtek, az alacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya a vidéki városokban és a községekben meghaladja az országos átlagot. A falvakban minden hatodik lakás alacsony komfortfokozatú, az ezer lakost meg nem haladó településeken ez az arány 20 százalék. A hátrányos helyzetű térségekben minden harmadik családnak van közüzemi tartozása.

Forrás: Habitat for Humanity

A KSH háztartás-fogyasztási felmérése alapján a háztartások egy főre jutó fogyasztásának 25,6 százalékát tették ki a lakásfenntartási és energiaköltségek, ez 1,5 százalékkal alacsonyabb a rezsicsökkentésnek köszönhetően, mint 2012-ben. Ugyanakkor a rezsicsökkentés nem, vagy csak korlátozottan érte el a legszegényebbeket, akik a közműveket nem veszi igénybe. Kilencszázezer háztartást nem ért el a rezsicsökkentés, mert olyan energiahordozóval fűtenek, amelyek kívül estek az intézkedés hatályán. Azok sem élvezték a hatását, akiket a hátralék miatt kikapcsoltak a hálózatokból. Az intézkedésben nem volt szociális elem és az érdekeltséget is csökkenti az enargiahatékony beruházások irányába - mondta Szekér. (Mint ahogy azt a Napi.hu korábban megírta, a háztartási energia nagyobb arányban van jelen a legszegényebbek fogyasztói kosarában, alapvetően a tűzifa és az egyéb szilárd tüzelőanyagok magasabb súlya miatt. Utóbbi a magyarázata annak, hogy a rezsicsökkentés, amely ezeket a tételeket nem érintette, kisebb mértékben mérsékelte a legalacsonyabb jövedelműek által érzékelt, a KSH által számított inflációt.)

Forrás: Habitat for Humanity

Tavaly nem sok minden történt a lakáspolitikában, az intézkedések pedig nem adtak választ a problémákra. Az eladósodottság tovább nő, és változatlanul bizonytalan helyzetet okoz a lakásbérleti szektor alulszabályozottsága. Az emberhez méltó lakhatást az Alaptörvény előírja, de nem számonkérhetően és konkretizált módon.

Az igazgató kiemelte, a lakásvesztést megelőző intézkedések közül jó konstrukció a lakásfenntartási támogatás, ez a szociálisan rászorulóknak segítene. Mintegy félmllióan igénybe is veszik, de nem jelenthet érdemi segítséget, mivel átlagosan 3700 forintot jelent havonta, ez még a legrászorultabbaknál is kevesebb, mint a lakásköltségek 10 százaléka. Erre a költségvetés 22,2 milliárdot költött. Az adósságkezelés jó konstrukció lenne szintén, de a szigorodó feltételek miatt csak a rezsihátralékosok 13 százalékát éri el, és csak a 40 ezer lakosúnál nagyobb településeken.

Az otthonteremtési programban a kamattámogatást csak 8400 háztartás, a szocpolt 514-en vették igénybe. A panelprogramra kiírt összeg - 834 millió forint - egy nap alatt elfogyott, összesen 1500 lakásnál használhatják fel, miközben 900 ezer háztartás tervez energiatakarékos felújtást. A költségvetési kiadások zömét a közép- és felsőosztálybeli családok támogatására fordították, ennek az aránynak jelentősen módosulnia kellene ahhoz, hogy enyhíteni lehessen a lakhatási szegénységet - mondta Szekér András.

Forrás: Habitat for Humanity

Szekér a sok probléma mellett sok a lehetőséget is lát. Ezek között említette, hogy az értékek szintjén megjelenik a jobb lakáspolitika igérete, de mint kiemelte, ennek az ígéretnek a beváltásához alapvető lenne, hogy a lakáspolitika egy kézben legyen, és ne csak gazdaságpolitikai, hanem szociális kérdésként is kezeljék.  A csaknem félmillió üres lakás szociális bérlakásként forrása lehetne a 300 ezer rászoruló család lakhatásának. A bérlakásszektor fejlesztése egyébként is kulcskérdés, amiben a lakásbérleti szektor szabályozása is segítene. Mindemellett több forrást kell bevonni erre a területre - hangsúlyozta az igazgató, mert egy befogadó, igazságos lakáspolitikának összességében pozitív a társadalmi, gazdasági hatása.