Megjöttek a friss számok - ennyiért adhatja el ingatlanát most

Tavaly egy átlagos budapesti használt lakás 21,2 millió forintba került, 3,5 millióval többe, mint egy évvel korábban. Az idei első negyedév további 700 ezerrel fejelte meg az árat. A fővárosi és a vidéki négyzetméterárak közötti különbség a háromszorosára nőtt. Budapest egyes részein a külföldiek a piac befolyásolására alkalmas volumenben vásároltak - derül ki többek között a KSH első negyedévi lakásárindexéből.
Szepesi Anita, 2017. július 29. szombat, 12:15

Az elmúlt évben 146 ezer lakást értékesítettek, 9 százalékkal többet, mint 2015-ben. A lakáspiaci ügyletek száma az év első felében dinamikusan nőtt, a bővülés a második félévre lelassult, idén az első negyedévben pedig már 9 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. Értékesítési céllal összesen 5193 új lakás épült 2016-ban, és  4860 újépítésű lakást adtak el - olvasható a KSH összesítésében.

A használt lakások piacán 2016-ban a megelőző év átlagos árszintjéhez képest 13 százalékos tiszta áremelkedést mértek, ami annyit tesz, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ugyanazokat adnák el, mint egy évvel korábban. Azonban mivel az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára csak 5,2 százalékkal lett magasabb, mint 2015-ben volt.

A használt lakások 2016-ban átlagosan közel 10 százalékot drágultak a 2008-as év nominális szinthez képest. Az új lakások ára ezt már 2015-ben átlépte, azóta további 11 százalékkal emelkedett.

Országos szinten a lakások reálértéke 2016-ban még alacsonyabb volt, mint a válság előtt. A fogyasztóiár-indexen alapuló deflálás után az új lakások 8, míg a használtak átlagosan 10 százalékkal kerültek kevesebbe, mint 2008-ban.

Mekkora ez a piac?

Összesen 1865 milliárd forint értékű lakás fordult meg tavaly a magyar piacon, 19 százalékkal több, mint 2015-ben. Budapest részesedése a lakáspiaci összforgalomból a 2011-2015 között jellemző 39 százalékról 47 százalékra emelkedett. Ez a folyamat 2016-ban megállt, a főváros részaránya 43 százalékra visszaesett, és a kisebb települések súlya kezdett emelkedni, így a kisebb városok lakáspiacának volumene 2016-ban elérte a 2009-ben regisztrált 27 százalékot.

Noha a községekben is megnőtt az eladott lakások száma, az alacsonyabb árak miatt az ott eladott lakások összértéke még mindig csak a lakáspiac 11 százalékát tette ki, szemben a 2009-es évi 15 százalékkal.

2016-ban az eladott új lakások összértéke 95 milliárd forint volt, ez a teljes lakáspiac 5 százalékát tette ki. Bár az ország lakásállományának többsége családi ház, a piaci forgalomban a társasház lakások eladása dominált, 899 milliárd forint értékben. Lakótelepi panel megszerzésére 283 milliárd forintot, családi házra 684 milliárd forintot költöttek tavaly a magyarok.

Majd minden ötödik eladott lakás panel

Mivel 2016-ban 20 százalékkal több lakás kelt el a kistelepüléseken, mint egy  évvel korábban, a lakáspiaci részesedésük 48 százalékról 54 százalékra emelkedett. Ezzel együtt a családi házak aránya 42 százalékról 46 százalékra bővült. A lakótelepi panellakások továbbra is a használtlakás-eladások 19 százalékát adják, míg az  egyéb többlakásos épületek piaci részesedése visszaesett (39-ről 36 százalékra).

Mennyit vett ki a vevők zsebéből az áremelkedés?

Budapesten a tavaly eladott használt lakások átlagosan 21,2 millió forintba kerültek, 3,8 millió forinttal többe, mint 2015-ben. 2017 első negyedévében az árak további 0,7 millió forinttal emelkedtek. 2016-ban az eladott használt lakások négyzetméterára Budapesten 361 ezer forint volt, ami idén az első negyedévében elérte a 400 ezret. Ezzel tovább nyílt az árolló a fővárosi és az országos átlag között.

A négyzetméterárak főváros és vidék közötti - 2014 előtt még kétszeres - különbsége 2017 első negyedévére közel háromszorosára nőtt. Tavaly a megyeszékhelyeken 1,1 millió forinttal többe került egy lakás, mint egy évvel azelőtt. A kisebb városokban ezalatt átlagosan 700, a községekben 300 ezer forinttal nőtt az eladott lakások ára. Az idei első negyedévben folytatódott a drágulás.

Kik vásárolnak?

Az átlagos 2016-os lakásvásárló 43 éves volt, Budapesten 45, a  megyeszékhelyeken 44, a városokban 43, míg a községekben 41 év volt a vevők átlagéletkora.

A 30 év alatti, valószínűleg első lakásukat vásárló fiatalok országos átlagban 9,3 millió forintot, Budapesten ennek közel kétszeresét, 17,9 millió forintot költöttek. A legdrágább lakásokat a budapesti 40-49 évesek vitték, átlagosan 24,6 millió forintért. A községekben lakást szerző fiatalok átlagosan 4,2 millió forintért jutottak ingatlanhoz.

Mit vesznek a külföldiek?

Az összes lakástranzakció 4,9 százaléka köthető külföldi állampolgárokhoz. A külföldi vásárlások felét német, román, kínai és szlovák állampolgárok hozták tető alá.

A kínai, izraeli és a vietnami vevők  85-90 százaléka budapesti ingatlanra tett szert. A német, osztrák, holland, belga, svájci, román és szlovák állampolgárok ezzel szemben 80 százalék fölötti arányban a vidéki lakásokat részesítik előnyben.

Egy Romániából érkezett vevő átlagosan 10 millió forintot,  a hollandok 12, a németek átlagosan 17 millió forintot költöttek erre a célra.

A befektetési szándékú kínai vevők ezzel szemben 39 millió forint körül költlöttek, s 30 millió fölötti ingatlanok vettek az orosz és az amerikai állampolgárok.

A külföldiek átlagosan 21 millió forint költöttek, szemben a 13 millió forintos magyar átlagvevő költésével. Ennek következtében a külföldiek részesedése a lakáspiaci forgalom összes volumenéből eléri a teljes piaci forgalom 8,4 százalékát.

Felvásárolták az országot

A helyi lakáspiaci folyamatokat is befolyásoló részesedése van a külföldieknek Budapest és a községek lakáspiacán, ahol a teljes lakásvásárlásra fordított összeg 14, illetve 11 százaléka tőlük származik. (A megyeszékhelyek átlagában ez 2, a kisebb városokban 4 százalék.)

Budapesten az V. és a VI. kerületben a tranzakciók közel egyharmadában, a VII. kerületben mintegy negyedében külföldi állampolgár volt a vevő, de 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó volt a részesedésük az I., a II., a VIII.,  és a IX. kerületben is.

Balatonon a lakásvásárlások 11, az eladott lakások összértékének 16 százaléka származik külföldi forrásból.

Hogy néz ki ez az EU-ban?

Idén az első negyedévben az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi érték 106,6 százalékát tette ki, míg az eurózónán belül a lakásárindex az EU átlaga alatt volt (105,5 százalék). 2014 első negyedéve óta a magyar lakásárindex meredeken emelkedett, és 2015-ben átlépte a 2010. évit, valamint az EU átlagát is 2017 első negyedévében pedig 122,5 százalék volt.

A legtöbb európai országban áremelkedést mértek, ennek mértéke a megelőző negyedévhez képest Magyarországon és Izlandon volt kiemelkedően magas (4,7, illetve 4,6 százalék), de meghaladta a 2 százalékot Spanyolországban, Csehországban, Svédországban, Norvégiában és Lettországban is.

Számottevő árcsökkenést csak Szlovákia, Málta és Ciprus jelentett ebben az időszakban.

További részletek itt.

HOZZÁSZÓLÁSOK