Meglepő, hogy ki nyerhet a csokkal

Nagy költségvetési teher mellett sem kezelik komplexen a lakhatási problémákat, s jelentős, negatív hatásokkal járó kilengéseket okoznak az építőiparnak az amúgy az ágazat élénkítését is célzó lakáspolitikai intézkedések - olvasható többek között a GKI friss elemzésében.
Napi.hu, 2016. január 18. hétfő, 14:41

Az új lakások piacán az áfacsökkentés várhatóan inkább a kínálati oldalra gyakorol jelentős hatást, a beruházóknak a korábbinál nagyobb pénzügyi mozgásteret ad. A keresletet csak abban az esetben ösztönzi, ha a lakásvásárlók ennek hatására a korábbinál lényegesen alacsonyabb árakkal találkoznak, ez azonban nagyon valószínűtlen.

A saját kivitelezésben épülő lakások (praktikusan a családi házak) esetében viszont megvalósulhat a kereslet ösztönzése, hiszen az áfa-visszatérítés lehetőségét kihasználó családok számára ténylegesen is megvalósul a költségcsökkenés.

A csok esetében várhatóan némi kereslet-ösztönzés is megvalósul, bár az állami támogatások jelentős részét már az első hetek tapasztalatai alapján el fogja vinni az áremelés. A magyar gazdaságban széles körben tapasztalható a "járadékvadász" szemlélet, azaz a külső "ingyenes" források minél magasabb arányban történő megszerzésére való törekvés - közkeletű példaként gondoljunk a földalapú támogatásokra, aminek jótékony hatásaiból a fogyasztók semmit sem éreznek, a teljes összeget a földtulajdonosok vágják zsebre. A folyamat nyertese tehát nem csak, sőt talán nem is elsősorban a lakosság, hanem inkább az építési szektor lesz - olvasható az elemzésben.

Idén nem lesz túl nagy élénkülés

Mindezek hatására idén még csak viszonylag szerény mértékben élénkülhet a lakásépítés. A GKI becslése szerint 2015-ben 8 ezer körüli lakást adtak át, idén ez a szám 10-11 ezerre nőhet. Az új lakások vásárlása ennél gyorsabban ütemben emelkedhet (a tavalyi 4-5 ezerről akár 10 ezer fölé), mivel a törvény szerint új lakásnak számít minden, a 2008. július 1-jén vagy ez után használatba vételi engedélyt kapott lakóingatlan, azaz a készleten lévő új lakások is kedvezményes formában válnak eladhatóvá.

A hosszabb távú hatás jelentősebb lehet, részben ezen intézkedések hatására 2018-ra akár 20, 2020-ra 25 ezer körülire is emelkedhet az új építésű lakások száma. Azért csak részben, mert az elkövetkező időszakban valószínűleg kormányzati ráhatás nélkül is nőne a lakásépítés. A kiadott lakásépítési engedélyek száma ugyanis 2013-ig csökkent, 2014 óta viszont nő.

Enyhülhetnek a feltételek

Hazánkban mintegy 95 ezer három-, 284 ezer kétgyerekes háztartás él, évente 30-35 ezer házasságkötés történik. Mivel azonban a jövedelmi viszonyok rendkívül heterogének, ezen háztartásoknak csak a kisebb része tekinthető az intézkedések célcsoportjának. A kormányzat elszántnak tűnik az építőipar és ezen keresztül a magyar gazdaság növekedési ütemének ösztönzésére. Ezért valószínűnek látszik, hogy ha az eddigi intézkedések nem hoznak kellő eredményt, a kormány enyhíti majd a kedvezmények felvételének feltételeit. (Ez már el is kezdődött, a felső értékhatár eltörlése napirenden van.)

Az első Orbán-kormány idején, 1999-2002 között ugyanez a forgatókönyv valósult meg, hogy aztán a költségvetési túlfutást a következő kormány szigorító lépései enyhítsék.

A hatályba lépett lakáspolitikai intézkedések hatására a használt lakások piaca is élénkülhet. Egyrészt az új lakást vásárlók vagy építők jelentős része megválik korábbi lakóingatlanától, másrészt az új támogatási rendszer - bizonyos feltételek megléte esetén - a használt lakás vásárlásához is támogatást rendel.

Mi lesz az árakkal?

A visszterhes lakás-adásvételi tranzakciók száma a tavalyi 140-150 ezerről idén 160-170 ezerre emelkedhet, s 2018-tól akár elérheti a válság előtti 180-190 ezret. Ez utóbbi szám a teljes lakásállomány 4,2 százalékát teszi ki, ami átlagosan 25 év körüli forgási ciklust jelentene. Ez európai összehasonlításban még így is viszonylag alacsony lenne, de a közép-kelet-európai térségben nem lenne kiugró. A kétezres években 2008-ig folyamatosan nőttek a lakásárak, majd a válság következtében 2013-ig jelentősen estek. 2014-ben emelkedési ciklus indult.

Az FHB Lakásárindexe szerint 2015 második negyedévében a nominális árak mintegy 8 százalékkal maradtak alatta a 2008. évi színvonalnak. Mivel 2015 második félévében is nőttek az árak, így az elmaradás a 2008. évitől a GKI becslése szerint már csak 3-4 százalék körüli lehet. A jelentősebb forgalmazók - még az új intézkedések bejelentése előtt - stagnáló árakra számítottak 2016-ban. Elsősorban azért, mert a devizahitelek forintosítása után - azok köréből, akik már nem számítanak újabb "adósmentésre" - számos lakás kerülhet a piacra, azaz a kínálat bővül, ami az egyébként csak enyhén növekvő kereslet mellett megállítaná az áremelkedési hatást (természetesen területileg igen differenciált módon).

Tudta, hogy mi az árcentrum?

Mivel az új lakások ára egyfajta árcentrumként működik a lakáspiacon - hiszen ez jelenti a lakások fizikai újratermelésének költségét -, ebből következően egy kellően likvid piacon tartósan nem szakadhat el a használt és az új lakások áralakulása. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy néhány éven keresztül ezek nem alakulhatnának egymástól eltérően.) Az új lakások eladását terhelő áfakulcs mérséklése első látásra árcsökkentő, a megemelt állami támogatás és az újonnan bevezetett állami kamattámogatású hitel pedig áremelő hatású, hiszen ez utóbbi két intézkedés alapvetően a keresletet élénkíti, amire az eladók egy viszonylag rugalmatlan piacon, rövidtávon áremeléssel reagálnak.

Márpedig a hazai új lakáspiac elég merev, hiszen a megemelkedett keresletre reagáló kínálat-bővítés meglehetősen időigényes. (A fejlesztői kör az elmúlt években erősen leszűkült.)

Mi lehet a kétféle hatás eredője?

A kivitelezők költségszintjét és az "ingyen pénz" okozta eufóriát nézve, a GKI megítélése szerint az új lakások piacán az áremelkedés lehet a jövő tendenciája. Az elmúlt napok történései - a meghirdetett telkek és új lakások árának emelkedése - ezt kifejezetten alátámasztja. Hosszabb távon áremelő hatású lehet a kivitelezők költségszintjének további emelkedése is, például a kényszerűen jobban megfizetett szakemberek alkalmazása miatt. (A GKI felmérése szerint a magasépítő cégek negyede munkaerőhiánnyal szembesül.)

A használt lakások piacán a támogatás felhasználásával új lakást vásárlók nagy része eladóként is megjelenik a piacon, növelve a kínálatot és csökkentve az árakat. Ha a lakáspiac keresleti oldala felszívja a pótlólagosan bekerülő lakásokat (amire van esély az emelkedő jövedelmek, a tartósan alacsony kamatok és a korábbi években elhalasztott kereslet következtében), akkor hosszabb távon ismét áremelkedés valószínű (de kisebb mértékű, mint az új lakások piacán).

A strukturális problémák mindazonáltal fennmaradnak (a kisebb, gazdaságilag fejletlenebb térségekből továbbra is nehéz lesz kiszabadulni), így az áralakulás is igen differenciált marad.

Még nagyobb ciklikus kilengések jönnek

A kormány intézkedései jótékony hatással lesznek az építőiparra (mind bevételi, mind jövedelmi oldalról) s ezen keresztül a gazdasági növekedést is ösztönzik - írja a GKI. Más kérdés, hogy ez a stimuláció egy viszonylag drága, a költségvetésre komoly terhet rovó eszközzel valósul meg. Folytatódnak az elmúlt 25 év "hagyományai". A lakásépítést továbbra is állami döntések és nem piaci folyamatok szabályozzák - ebből következően az építőipari ciklus kilengése a gazdaság többi részénél jóval nagyobb lesz, s ennek bizony sok a negatív hatása. A magyar lakosság lakhatási gondjainak komplex kezelésére továbbra sem tesz kísérletet a kormányzat, hiszen az amúgy is túlsúlyos saját lakásban lakást támogatja, ami a társadalom széles rétegei számára nem jelent megoldást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rw2, 2016.01.19 13:30

@nemhiszem:
Nem tudom mit adott ki a kormány a témában, tehát lehet hogy az nem sokat ér, de az biztos, hogy eddig bármit "jövendölt" a GKI a magyar gazdaság kapcsán, arról utólag kiderült, köze nincs a valósághoz.
Mindenki jobban járt volna, ha inkább termesztenek az irodában egy zsák krumplit és szétosztják a szegények között. Annak is nagyságrendekkel több értelme lenne.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

nemhiszem, 2016.01.19 13:16

@matyi2010: még mindig pontosabb mint a hatástanulmány amit a kormány kiadott a témában ;)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

hork, 2016.01.19 13:02

@matyi2010:
A GKI vezetője ugye Vértes A. a szocialisták emblematikus kádere .
Ez önmagában is elég , amihez hozzátehetem azt , hogy az életemben még soha nem hallottam egy mérsékelten elfogadó ne adj Isten dicsérő szót sem a Fidesz gazdaságpolitikájáról pedig az némileg eredményesebb volt mint pártjáé - akit viszont middíg csak dícsér
Ennyit a GKI és cége szakmaiságáról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bulemia, 2016.01.18 19:11

@matyi2010:

Szokásos FFMutyi stílus - leszólás, beszólás, ellenségkeresés.

Színtiszta Magyar Fideszes.

"Az új lakás árcsökkenésének tagadása meg a piac és annak önszabályozásának teljes tagadása. " - ez nem mindennapos egy Színtiszta Magyar Fideszestől, aki éppen a Magyar Nemzeti Állam Álomteremtő Szolgáltatásáról elmélkedik.

Ő, a Színtiszta Magyar Fideszes ezt a mesterséges paicbefolyásolást a piaci önszabályozás szerves részének tekinti és ehhez képest, mi több: ennek a nagy liberális meggyőződésének a hatására azt is kijelenti: "új lakás árcsökkenésének tagadása" elmélet és gyakorlatellenes.

Ilyenkor kap az ember agyfaszt.

A Színtiszta Magyar Fideszes, aki alapból kétségbe vonja a piacot és a Nemzeti Állam létjogosultságát abban látja, hogy megszűntetni ( ha tudná, de nem tudja, akkor sem, ha beleszakad ) a paici folyamatokat, most a szabadpiac nagy bajnokaként tör előre és előre elmondja, hogy - a GKI árnyalt elemzésében található pontok ellenére - mindneki hülye, aki nem hiszi, csökkenni fognak a lakások árai.

A Színtiszta Magyar Fideszes egyik jellemzője a történeti tudat és ismeretek hiánya is. Ezért nem látja maga előtt az újlakás árakat sem 2001-ből, majd későbbről.

Színtiszta Magyar Fideszes szerint az OC is hülye ( elelnségesen az ), mert azt prognosztizálja, nem fognak csökkeni az újlakás-árak.

Majd a Színtiszta Magyar Fideszes megmutatja a magyar piacnak!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2016.01.18 18:46

Szokásos GKI színvonal: 0
Üres ellenpropaganda.
" mintegy 95 ezer három-, 284 ezer kétgyerekes háztartás él,...a háztartásoknak csak a kisebb része tekinthető az intézkedések célcsoportjának."
Ha ez egy elemzés, akkor egy becslést megérdemelne.
Mennyi a kisebb rész? 20%? Vagy 10%
Az mondjuk 5 év alatt 28 ezer - 56 ezer gyermek , azaz évi 6-11 ezer.
És 5 év alatt a háromgyerekeseknél 20% -19 ezer- a kétgyerekeseknél a 6-11 ezer új lakás, azaz évi 25-30 ezer a jelenlegi 8 ezer mellé.
Ez a hasraütés jobban megalapozott mint a GKI "szakértői" "tanulmánya".
Az új lakás árcsökkenésének tagadása meg a piac és annak önszabályozásának teljes tagadása.
Ami különösen úgy perverz, hogy közben feltételezi a saját fővállalkozású építkezés árának csenését.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html