BUX
39279

Mit kíván a magyar építőipar?

Politikai, szabályozási garanciákat, beruházási katasztert szorgalmaz többek között a kiszámíthatóságért az építőipar súlyponti problémái közül a beruházási piac élénkítése érdekében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ).

Szepesi Anita, 2015. február 25. szerda, 17:07

Az építőiparnak vagy nincs munkája, vagy ha van, akkor nem fizetik ki a vállalkozót, ha esetleg mégis, akkor viszont irrálisan alacsony áron, ami miatt az ágazat a legrosszabbul jövedelmezők közé tartozik - foglalta össze röviden az ÉVOSZ elnökségi ülésén az ágazat súlyponti problémáit Koji László alelnök. A kilenc területen megjelenő súlyponti problémák megoldására a szövetség több tucatnyi konkrét javaslatot tartalmazó csomagot dolgozott ki.

A folytatólagosan jelenlévő kereslethiány ellen a beruházási, befektetési piac élénkítése a megoldás, amelynek első lépése a magyarországi piaci, gazdasági lehetőségekkel szembeni bizalmatlanság felszámolása, politikai és gazdasági garanciák biztosítása a kiszámíthatóság érdekében - hangsúlyozta az ÉVOSZ alelnöke.

Koji szerint a szakmának minimum négy évre előre kellene látni a közberuházásokat, a várható építési közbeszerzéseket, hogy szakemberrel, technikával felkészülhessen. Mivel csak az uniós pénzek látszanak biztosnak, ezért különösen fontos a magyarrosági projektek mielőbbi meghirdetése és a támogatott projektek kiválasztása. Szükségesnek tartják, hogy a jelenlegi ciklus gazdaságfejlesztési programjai mögé jelentős források kerüljenek, főként az energiahatékonysági programok a jelentősek e téren.

Az ÉVOSZ a 2020-ig terjedő uniós pénzügyi ciklus fejlesztési priroitásait szem előtt tartva állami beruházási kataszter készítését szorgalmazza időbeli ütemezéssel, valamint e beruházásokat szolgáló hazai termékkatalógus összeállítását. Javasolják a köz- és magánszféra együttműködésének programját, újabb vállalkozói klaszterek létrehozásának állami ösztönzőinek, támogatási rendszerinek létrehozását.

Az ingatlanfejlesztőket is be kell vonni az növekedési hitelprogramba

Az ágazat finanszírozása is nagy probléma - fogalmazott Koji László. Az ÉVOSZ e téren megoldásnak tartaná, ha a növekedési hitelprogram negyedik ütemébe a lehető legtöbb ingatlanfejlesztő céget bevonják. Széles körben érvényt kellene szerezni az új Ptk. szerződéses biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseinek. A határidős fizetés kikényszerítéséhez pedig jogszabályi szigorításokat, ellenőrzéseket sürgetnek. Hasonlóan elengedhetetlennek tartják az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig megengedni a jelzálog-bejegyzési lehetőséget. Javasolják a kötelező előleg bevezetését a beszerzési összeg legalább 20 százalékáig, első lépésben az uniós projekteknél.

A közbeszerzés terén - mint Koji fogalmazott - a piac szereplőinek szemléletváltozása lenne az elsődleges, enélkül a legjobb irányú jogszabályváltozás sem lesz hatásos.

Ahhoz, hogy az építőipar húzóágazat legyen ismét, elengedhetetlen a lakásépítés élénkítése, hogy legalább megközelítsük az uniós átlagot az ágazatban betöltött szerepét illetően. Az EU átlag szerint az építési beruházások 35 százalékát teszi ki  a lakásépítés, Magyarországon csak 7 százalékát. Erre a szintre 10 év alatt csúsztunk le, legalább ennyi a visszakapaszkodás, a gyorsításhoz 10 éves futamidejű,  2,5-3 százalékos kamatozású hitelre lenne szükség, és az áfa csökkentésére vagy visszaigényelhetőségére - hangsúlyozta Koji  László.

Átláthatatlan a jogszabályalkotás

A javaslatcsomag fajsúlyos része a hatósági eljárások egyszerűsítése. Tavaly 80 ezer oldalon jelent meg a Magyar közlöny, egy áltagos építési vállalkozónak ebből 30-35 ezer oldalt kellene ismerni, ami nonszensz: már mindenki régen föladta, hogy kövesse a jogszabályváltozásokat - mondta az alelnök. Javasolják a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv és az elektronikus építési napló használatának továbbfejlesztését is.