BUX
39962

Nagy változások jönnek az építőiparban - erre figyeljen

Nagyot, közel 20 százalékot csökkent tavaly az első 11 hónapban az építőipar teljesítménye, ám ez nagyjából megfelel a prognózisoknak - ebben egyetértenek a szakemberek, akik erre az évre már egyöntetűen növekedést várnak az ágazatban. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke ugyanakkor új kihívásokra is felhívta lapunk olvasóinak figyelmét.

Szepesi Anita, 2017. január 16. hétfő, 11:43

Régen volt ilyen mértékű csökkenés a magyar építőipar történetében, az első 11 hónap közel 20 százalékos visszaesése mintegy 400 milliárd forintot jelent -,  ugyanakkor a számok egybevágnak a GKI idei prognózisával, mely szerint 2016-ban 20 százalékot csökken a szektor teljesítménye 2015-höz képest - kommentálta a friss adatokat lapunk kérdésére Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója.

Mit vár 2017-re a GKI?

Idén már megjelenhetnek a pozitív számok, a GKI 2017-re 8, 2018-ra 12 százalékos építőipari növekedést jósol nagyobb részt az uniós források lehívásának gyorsulása, kisebb részt a lakásépítés erősödése eredményeként.

Petz szerint minden jel arra utal, hogy az idei és a jövő évi prognózis megvalósulhat, illetve inkább pozitív kockázatai lehetnek az előrejelzésnek, mert ha valóban sikerül 2018-ig lehívni az összes uniós forrást, ennél lehet gyorsabb is lehet a növekedés. A szakértő hozzátette, a jelenlegi gazdaságpolitika olyan környezetet teremt, hogy csak a változás a biztos, a változás pedig mindig átmeneti tényezők okozzák, míg az olyan tényezők, mint a szerves gazdasági fejlődés és a konjunktúra visszaszorulnak. Az építőipar pedig különösen a változékonyságnak kitett szektor..

A növekedés egyik generátorának tartott lakásépítésben a GKI 2016-ra 9 ezer, 2017-re 13 ezer, 2018-ra 16-18 ezer új lakás átadásával számol, ami 20 milliós beruházási költséggel 10 százalék alatti részesedést jelent az ágazat teljesítményében.

December jobb lehet

A várakozások mentén alakul az építőipar teljesítménye - erősítette meg a Napinak Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke is.  Decemberre a novemberinél erősebb teljesítést vár az ÉVOSZ, így összességében 2016-ra 15 százalékos visszaeséssel kalkulálnak 2015-höz képest.

A szövetség 400 építőipari cég megkérdezésével elkészített konjunktúrafelmérése szerint 2017-ben viszont minden alágazatban növekedés várható, ami az első negyedévben még nem jelenik meg a számokban, a rendkívül erős bázis miatt várhatóan az is mínuszos lesz - mondta Koji László. Összességében azonban nem kizárt 2017-ben a 10-12 százalékos növekedés.

Mire kell figyelni az idén?

Koji szerint az idei év mindazonáltal nagy kihívás az építőiparnak a szükséges hatékonyságnövelés és a piac várható átrendeződése okán. A hatékonyság növeléséhez beruházásokra, azok beindulásához pedig időre van szükség, az átmeneti időben lehet, hogy növelni kell a létszámot.  A hatékonyság növelésének másik kulcsa a szervezetfejlesztés, a cégek közötti együttműködési képesség javulása - jegyezte meg Koji.

Az év másik kihívása a rendszerváltás körül alakult kényszer-vállalkozások gyorsan közeledő generációváltása. A szakirodalom szerint a családi, vagy első generációs vállalkozások kétharmada ezt a váltást nem szokta túlélni, nagy kérdés tehát, hogy hol találnak munkát azok az alkalmazottak, akik azoknál a cégeknél dolgoznak, amelyek tulajdonosai már a visszavonulásukat tervezik - veti fel az ÉVOSZ elnöke. Koji ezzel együttvéve sem a cégek számának csökkenésére, hanem inkább az alvó cégek számának növekedésére számít az év végére.

Átrendeződés jön

2017-ben piaci átrendeződés jöhet, azok a cégek, amelyek képesek munkaerőt szerezni, megfizetni és a növelni hatékonyságot, megszervezni a munkát, talpon maradnak és megerősödnek, míg a többiek lemorzsolódnak.

Koji arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyrészt uniós forrásoktól függő építőiparban területileg is nagy a szóródás, a halmozott hátrányos térségekben az építési piac nem mozdul pozitív irányba, amin a közösségi megrendelések segíthetnének. Mint fogalmazott, arra várnak, hogy az uniós forrásokat az időarányostól nagyobb mértékben hívja le a kormány.

Hiányzik a munkaerő

Bár a 2016-os tényadatok még nem jelzik a felfutást, a Futureal Development vezérigazgatója szerint a 2017-es statisztikákban bizonyosan megjelenik majd a robbanásszerű keresletnövekedés hatása, amit részben az állami megrendelések, részben pedig a meglóduló újlakáspiaci keresletre adott fejlesztői válasz generál. Tatár Tibor szerint mivel az építőipari kapacitás a válság alatt számottevően csökkent, mégpedig elsősorban a munkaerő külföldre vándorlása, illetve pályamódosítása miatt, a jelenleg rendelkezésre álló munkaerő már nem elegendő a megnövekedett kereslet kiszolgálására.

Durva áremelkedés jöhet

A drasztikus munkaerőhiány és a garantált bérminimum emelése az építőiparban számottevő bérnövekedést eredményezett, és ennek a folyamatnak még messze nincs vége - fogalmazott Tatár Tibor. A szakember úgy látja, jelentős részben ennek tudható be a kivitelezési költségek emelkedése, de a Futureal tapasztalatai szerint a megnövekedett kereslet nyomán az építőanyagárak is növekedésnek indultak. Ezek együttes hatásaként Tatár Tibor arra számít, hogy 2017-ben a kivitelezési költségek 15-20 százalékkal nőhetnek éves összevetésben.

Ez a költségemelkedés az irodapiacon a bérleti díjak növekedését vonja maga után, amit az is valószínűsít, hogy az üresedési ráta 10 százalék körüli értékre csökkent, vagyis megélénkült a bérlői kereslet - hangsúlyozta a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója. Várakozásai szerint az új projektekben 2017-ben az irodabérleti díjak meghaladják majd a négyzetméterenkénti 15 eurós szintet.

Gyógyul a szerkezet?

Egészségesebb szerkezetű növekedés jöhet a tavaly novemberben 14,4 százalékos visszaesést elkönyvelő építőiparban - olvasható az ingatlan.com kommentárjában. Az uniós pénzekből finanszírozott beruházások is hozzájárulhatnak a jövőben várható bővüléshez, emellett a lakásépítések is folyamatosan javíthatják majd a statisztikát. Az ingatlan.com már most 400 olyan társasház-fejlesztésről tud, amelyek lakásait már értékesítik a piacon, de átadásuk csak a 2017-es, 2018-as statisztikákban jelenik majd meg.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a 14,4 százalékos novemberi csökkenés beleillik a tavalyi trendbe, részben azért, mert hiányoztak az uniós beruházások, a lakásépítések pedig még nem jelentek meg a számokban. Az épületépítések alágazat tavaly novemberig a korábbi évekhez képest jobb eredményt ért el, de ez még kevés volt ahhoz, hogy az egyéb építményeknél bekövetkezett - főként az uniós beruházások tavalyi hiánya miatti - visszaesést ellensúlyozza.

Várható, hogy 2017-ben és 2018-ban az épületépítések markánsabban jelennek majd meg az építőipari adatokban. Derűlátásra ad okot az is, hogy novemberben a hó végi szerződésállomány volumene az épületépítések esetében 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakás- és épületépítések kedvező helyzetét mutatja továbbá, hogy legutóbb 2013-ban volt példa arra, amire 2016 első tizenegy hónapjában: az épületépítések több mint 917 milliárd forintos termelési értéke meghaladta az egyéb építmények 682 milliárdos összegét.