Nem titkolhatják, ki kap felmentést a plázastop alól

A plázastopról szóló törvény szerint a 400 négyzetméternél nagyobb áruházak építését, illetve bővítését kérelmezni kell. Egy újságíró kíváncsi volt arra, hogy ki kért, illetve kapott felmentést a tiltás alól. A hatóság az adatok kiadását megtagadta és ezt hagyta jóvá az elsőfokú bíróság is. A másodfokú bíróság és a Kúria viszont kiadni rendelte az adatokat.
Németh Géza, 2017. december 2. szombat, 19:45

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset szerint egy újságíró azt kérte a szakhatóságtól, hogy közölje vele: az építési törvény szerinti 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi létesítményre ki terjesztett elő kérelmet és ki kapta meg a felmentést az ilyen létesítmények építésének a tilalma alól. Kérte a beruházások helyének a megnevezését is. A hatóság az érdemi elbírálások és egyéb eljárási befejezések számát közölte, de megtagadta a kérelmezők nevének és a beruházási helyszíneknek a közlését.

Az ügyből per lett, ebben az újságíró a döntéseket előkészítő anyagok és az indokolással ellátott érdemi határozatok kiadását kérte. Az első fokú bíróság a kiadás megtagadását egyrészt arra alapozta, hogy ezek kiadását az újságíró korábban nem kérte. Másrészt a kért adatok állami feladatot ellátó hatóság kezelésében lévő, közfeladatának ellátása során keletkeztek. Az információs törvény pedig kizárja a közérdekű adatok köréből a természetes személyek személyes adatainak minősülő információkat és az építést kérelmező neve ilyen személyes adatnak minősül. A beruházás helyszínének ismeretében pedig meghatározhatóvá válik a kérelmező személye is, ebből következően a beruházás helyszíne is személyes adat, az pedig nem adható ki.

Az újságíró fellebbezett és a másodfokú bíróság megengedőbb volt. Kötelezte a hatóságot, hogy adja ki a határozatai másolatát, egyúttal arra is kötelezte, hogy - az építési engedély iránti kérelmet előterjesztő személyek nevének és a tervezett beruházások helyszínének a kivételével - a személyes adatokat tegye felismerhetetlenné. A másodfokú és immár jogerős ítélet megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a döntés-előkészítő anyagok kiadására irányuló kereseti kérelmet helytállóan utasította el, viszont a hatóság nem tagadhatta meg az adatok közlését azon okból, hogy azok személyes adatoknak minősülnek.

A hatóság felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely a jogerős ítéletet a hatályában fenntartotta. Az indoklásában kiemelte, hogy jogi személy kérelmezők esetében a személyes adat - vagyis a kérelmezők neve - fel sem merülhet tiltott adatként. Hivatkozott arra is, hogy az Alkotmánybíróság több határozata, azok indokolása és az azzal összhangban alakuló bírói gyakorlat szerint az összeütköző alapjogok esetén érdekmérlegelést kell végezni. Mérlegelni szükséges tehát azt, hogy az adat megismeréséhez való jog élvez-e elsőbbséget, vagy a kérelmezők esetleges üzleti érdekei. A kialakult gyakorlat szerint a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő érdek tekinthető elsődlegesnek, annak korlátozását minden esetben megszorítóan kell értelmezni.

A kép forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK