BUX
38228

Nincs veszve a panellakás-piac - a Fészekrakó a megoldás?

Memogzdulhat a budapesti - országos - panelpiac a februártól induló Fészekrakó program nyomán, az állami segítség ugyanis mintha a panelek árkategóriájához lett volna belőve. A szakértők szerint többek között emiatt sem várható, hogy Berlinhez hasonlóan Budapesten is elnéptelenedjenek a panel-lakótelepek, melyek között a gazdagréti és Pók utcai ingatlanok a legkeresettebbek.

Csernátony Csaba, 2005. január 28. péntek, 14:32

A hazai ingatlanpiac egyik mostohagyereke a panelszegmens, melynek mobilizációját elsősorban a róla kialakult kedvezőtlen kép, illetve magas rezsiköltség gátolja. Az emberek ugyanis az elmúlt időszak lakáspiaci tapasztalatai alapján nem befektetési céllal, hanem saját használatra vásárolnak otthont, ebben az esetben pedig a főként magas távfűtés-számla miatt jelentős fenntartási költség nagyon sokat nyom a latban.


Vannak úttörő kezdeményezések, a gazdagréti lakótelepen például már átálltak a merőórás távhőmérésre, ami csökkentette a melegre költött borsos összegeket. Sokan egyébként úgy gondolkodnak, hogy egy kiválasztott környéken a fajlagosan olcsóbb panellakást vásárolják meg és nem egy hagyományos építésű, használt ingatlant, hiszen az árkülönbség bőven felülmúlja a rezsin megspórolható összeget.


 


Lepukkant Havanna és a Szigony utcai "zárvány"


 


A fővárosi lakótelepeken a legkeresettebbek közé a viszonylag fiatal, 80-as években épült panellakások tartoznak, de sokan választják az 50-es években épült házakban lévő lakóingatlanokat is - mondta a NAPI Online-nak Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. A szakember az előbbire példakánt Gazdagrétet, utóbbira pedig a József Attila lakótelepet, illetve a budai Skálánál lévő Baranyai utca környékén épült házakat említette. Fontos megjegyezni, hogy utóbbiak nem az építőanyag, hanem a beépítési mód miatt tárgyalhatók panellel egy kategóriában. A közel 50 éves társasházak népszerűségét a szakértő azzal magyarázta, hogy annak idején még emberléptékű építkezések folytak, ezért ezek az építmények vonzóbbak, mint a 70-es évek mennyiségi építkezési programjában felhúzott panelek. Utóbbiaknál a minőség sokadlagos szempont volt. Ennek megfelelően ezek a rossz állapotú, például a pestlőrinci Havanna lakótelepen található panelek a legolcsóbbak, amiben persze a környék demográfiai tényezői is komoly szerepet játszanak. Valkó érdekességként említette a szintén 70-es években épített Szigony utcai házakat, amelyek gyakorlatilag zárványt alkotnak a tágan értelmezett belvárosban. Az 30 évvel ezelőtti építkezés helyválasztásánál az játszott szerepet, hogy a Szigony utcai, akkor prémium kategóriájúnak nevezett házakat magasan kvalifikált lakosoknak szánták.


 


Gazdagrét az élbolyban


 


A vételár szerinti fővárosi rangsort évek ót a gazdagréti, a Pók utcai és a Kárpát utca lakótelep triója vezeti, ám a sorrendjük évről-évre gyakran változik. A hirdetések böngészése alapján kiderül, hogy az érintett lakótelepeken lévő lakásokat az eladáskor erősen túlárazzák a tulajdonosok. Az elmúlt három évben 220 ezer forint körül ingadozott az említett lakótelepi házak átlagos négyzetméterára, ám meghirdetésükkor gyakran a 250 ezret is meghaladja a fajlagos ár. A panelek értékesítésénél egyébként gondot jelent a lakótelepek egyszerű a lakásstruktúrája, azaz csupán néhány fajta lakásból lehet válogatni, ami visszaveti a mobilitást.


 


Fészakrakó élénkülést hoz - Elkerüljük a "berlini példát"


 


Valkó mindent egybevetve elsősorban a rossz megítélésben látja a panelpiac kedvezőtlen helyzetét. Mint mondta: a panellakások vásárlását általában a kényszer szüli, hiszen mindenki igyekszik inkább téglából épült házba költözni, ám utóbbiak jóval drágábbak. A szakértő szerint azonban a február elsején induló Fészekrakó-program élénkülést hozhat a panelpiacon, tekintve, hogy annak keretében vidéken a 8, Budapesten pedig 12 millió forint értékű használt ingatlanokat lehet állami segítséggel megvásárolni.


Kérdésünkre, hogy hazánkban is várható-e olyan, Berlinben a 90-es években tapasztalható folyamat, melynek során a lakosok tömegesen hagyták el panellakásaikat, elősegítve a házak gyakran drasztikus átalakítását, lebontását, Valkó Dávid elmondta: ilyenre nem kell számítani, mert a német fővárosban egy jelentős állami támogatást élvező, olcsó lakásokat kínáló sor- és társasházházépítési dömping nyomán volt hova menniük a "panellakóknak", hazánkban azonban nincs a nagy tömegeknek megfelelő, a panellakásokkal akár összevethető árú kínálat a piacon. A szakértő szerint egy panellakás, illetve egy teljes ház korszerűsítésére fordított összeget nehezen, de talán lehet érvényesíteni az árban. Az eladást azonban mindenképpen elősegíti a korszerűsítés, illetve a mérőórás távfűtési rendszerre való átállás.


 


Mit mond a KSH a panelekről?


 


A magyarországi lakásállomány közel ötödét adó lakótelepi otthonok egyharmada a fővárosban található. A budapesti panellakások kisebbek a kategória országos átlagánál, viszont a lakók között alacsonyabb a munkanélküliek aránya - a KSH szerint ez volt a helyzet közel négy évvel ezelőtt.