A XI. kerületben még Juhos Katalin fideszes polgármester idején kezdődött a Lágymányosi-öböl fejlesztését célzó projekt, amelyre az önkormányzat Leisztingerékkel együtt hozta létre az Öböl XI. Kft.-t. Az ellenzéki párt akkor még támogatta a közös cég ügyét. Ám később a kerületi Fidesz-frakció élére Kupper András került, és az öbölprojekt megítélése is gyökeres fordulatot vett. Kupper szerint az öbölháborúra keresztelt ügyben már a kiindulópont is elhibázott volt: az önkormányzat nem piaci áron, hanem könyvértéken vitte be a telkeket, és végül úgy szállt ki a közös cégből, hogy meg sem várta a projekt befejezését. Így milliárdokra tehető haszontól esett el. Molnár Gyula polgármester viszont azt állítja, úgy nyertek százmilliókat az üzleten, hogy közben még a céljukat is elérték: közpark épült a területen. A bevitt 36 hektárért cserébe ugyanis - három részletben - kétmilliárd forintot kaptak, 550 millióval többet, mint a terület 2003-ban felbecsült értéke. Gerő Péter ingatlanszakértő a lapnak kifejtette: a fejlesztést az különbözteti meg a spekulációtól, hogy a beruházó hozzáad valamit az ingatlan értékéhez, mielőtt továbbadná. Ehhez néha elég egy ötlet is. A Lágymányosi öbölben pedig ez történt: egy lepusztult, kihasználatlan területből gondozott közparkot alakítottak ki, ahol igényes építészeti megoldásokat felvonultató pavilonok sorakoznak. Az indulásnál 35 milliárdosra taksált beruházásból a projektcég számítása szerint 6-6,5 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Az Öböl XI. Kft. 99 százalékos tulajdonrészét birtokló Öböl Invest Kft. 75 százalékát sajtóértesülések szerint 25 milliárdért vette meg a Mota-Engil csoport, illetve a hozzájuk köthető Finibanco SA bank. Az Öböl XI. Kft. magát megnevezni nem kívánó illetékese légből kapottnak tartja ezt az összeget, ám másikat nem említ, az üzleti titok. A nyereség mindenképpen milliárdokban mérhető. Szegeden most hasonló konstrukcióban egy Aquapark építését tervezik. Az ellenzék - csakúgy, mint Budapesten - ott is azzal vádolja az önkormányzat szocialista többségét, hogy idő előtt és túl olcsón kótyavetyéli el az értékes ingatlanokat. A szerződés mellett érvelők viszont úgy vélik, hogy az ingatlanok rossz állapotban vannak és így nem sokat érnek, fejlesztésük viszont meghaladja az önkormányzatok pénzügyi és szakmai lehetőségeit.