Ön tudta ezt? Meglepő tények a magyar lakásokról

A KSH 2011-es népszámlálásának adattömegéből ezúttal a lakásviszonyokról jelentetett meg egy terjedelmes, táblázatokkal együtt több száz oldalas kiadványt. Ön tudja, hogy milyen az önkormányzati lakásállomány, hol van a legtöbb panellakás és hol vannak a legnagyobb otthonok?
Napi.hu, 2014. november 8. szombat, 14:34

A statisztikákat átböngészve a következő tíz, talán nem közismert tényt gyűjtöttük össze:

 

  • Nőnek a lakások. A lakott lakások átlagos alapterülete 2011-ben 78 négyzetméter volt, 3 négyzetméterrel több, mint az ezt megelőző, 2001. évi népszámláláskor. A lakások alapterületének változásában ugyanúgy, ahogy a szobaszám növekedésében az újonnan épített nagyobb lakások hatása látható.
  • Az 1970-es, 1980-as években még minden negyedik lakás önkormányzati (tanácsi) tulajdonú volt. Az ezredforduló előtti évtizedekben az önkormányzati tulajdonú lakások bérlőinek nyújtott tömeges, kedvezményes lakásvásárlási lehetőség következményeként az önkormányzati tulajdonú lakások aránya 2001-re 4 százalék alá csökkent, ami a következő tíz év alatt nem változott lényegesen. A kis lélekszámú településeken lényegében nincsenek önkormányzati tulajdonú lakások, a községekben arányuk az 1 százalékot sem éri el. Az önkormányzati lakásépítés napjainkra szinte teljesen megszűnt. Az önkormányzatok tulajdonában elsősorban régi építésű, alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb méretű, rossz állapotban lévő lakások maradtak. Ezek 80 százaléka 1980 előtt, ezen belül felük 1946 előtt épült.
  • A lakott lakások több mint 96 százaléka magánszemélyek tulajdonában van.
  • A megyék közül Győr-Moson-Sopron, Baranya és Csongrád megyében 8 százalékot meghaladja azon lakások aránya, ahol bérlők élnek, ugyanakkor Pest megyében csupán 4 százalékot tesz ki a lakásoknak ez a csoportja. A magántulajdonban levő lakások közül a bérlők által lakott lakások aránya is Budapesten a legnagyobb, meghaladja a 6 százalékot. A nagyvárosokban alig kisebb a magánbérletek aránya, a többi városban 3 százalék, míg a községekben a 2 százalékot sem éri el.
  • A legkisebb, 30 négyzetméter alatti lakások közel fele a háború előtt épült (ebben minden bizonnyal benne vannak a nagyobb lakásokból leválasztott otthonok is), az elmúlt évtizedben mindöszsze 6 százalékuk. A 100 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakások negyede új építésű, az elmúlt 20 évben épült. Különösen fi gyelemre méltó a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások arányának növekedése, napjainkban már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik.
  • A lakások alapterület szerinti összetételét tekintve nőtt a településtípusok közötti különbség. Továbbra is Budapesten találhatók legnagyobb arányban a kis alapterületű lakások. A 40 négyzetméternél kisebb lakások aránya itt több mint duplája az országos átlagnak, 18 százalék, miközben a 80 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakások aránya az országos átlag felét sem éri el.
  • A legnagyobb átlagos lakásméretet Pest megyében (87 négyzetméter), Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna (85 négyzetméter) megyében találjuk. Ezekben a megyékben az újonnan épített lakások magas aránya, illetve a kisebb alapterületű lakótelepi lakások kisebb súlya jellemző. A járások között a Baranya megyei Bólyi (98 négyzetméter) és Pécsváradi (96 négyzetméter), a Győr-Moson-Sopron megyei Téti (97 négyzetméter) és Kapuvári (96 négyzetméter), valamint a Pest megyei Pilisvörösvári (98 négyzetméter) járások lakásaira jellemző a legmagasabb átlagos alapterület.
  • A lakások túlnyomó többsége, közel hattizede olyan épületben található, amely csak egy lakást foglal magába. Az országos átlagnál sokkal nagyobb, 80 százalék körüli az egylakásos épületek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében.
  • 2011-ben az országban 580 ezer lakás, a lakott lakások közel 15 százaléka vályogfalazatú volt. A lakások egyötöde tartozott a panelek közé, elsősorban a fővárosra és a nagyvárosokra koncentrálódnak. A legmagasabb arányban a fővárosban találunk panellakásokat, itt a lakott lakások közel egyharmada olyan épületben található, amely panelból, illetve betonból készült.
  • 1949-ben még a lakások ötödében sem, 1970-ben kevesebb mint felében volt vezetékes víz, 1990-re a vezetékes vízzel rendelkező lakások aránya meghaladta a 90 százalékot, 2011-ben 97 százalékra emelkedett az növekedett, de még így is csak a lakások alig több mint fele, 1990-re háromnegyed része volt ellátott. 2001-re a lakások 85 százaléka rendelkezett vízöblítéses WC-vel.

HOZZÁSZÓLÁSOK