Pang a fővárosi bérlakáspiac

Amíg négy-öt éve élénk mozgás jellemezte a főváros és agglomerációja lakásbérleti piacát, napjainkra a kereslet lényegesen alábbhagyott. Az újságok hirdetéseit böngészve kiderül - amit a forgalmazók is állítanak -, hogy a kínálat ugyan szinte minden lakáskategóriában bőséges, a leendő bérlők jelenleg többnyire az olcsóbb, 35-50 ezer forint havi díjú bérleményeket keresik.
Szilágyi Eta, 2002. június 16. vasárnap, 23:59


Az elmúlt évtized második felében még igencsak jó üzletet jelentett a tulajdonosoknak lakásaik bérbeadása. Ekkortájt számos, nálunk megtelepedő külföldi cég keresett ugyanis a fővárosban és környékén vezető beosztású alkalmazottainak hosszabb távra bérelhető társasházi lakást, cégének irodaként használható zöldövezeti villát, nívósabb családi házat. Ugyanakkor a belső kerületi garzonok, panel lakóingatlanok iránti érdeklődés is élénk volt: ez utóbbi, olcsóbb kategóriájú bérlemények a fővárosban tanuló diákoknak, fiatal családoknak jelentettek néhány évre szóló lakhatási megoldást. A folyamatosan erős keresletet kihasználva ezekben az években mind több tehetősebb magánszemély vásárolt bérbeadás céljára nívósan felújított lakást, elsősorban Budapest belső kerületei üzleti negyedeinek szomszédságában, a budai területeken, majd a fővárosi bérleti piac szűkülésével és a díjak mind feljebb araszolásával az agglomerációban, elsősorban Budaörsön új vagy néhány éve épült igényes ingatlant.
A bérlői igények ekkortájt éppúgy széles skálán mozogtak, mint a bérleti díjak. A jelentős világcégek és vezető munkatársaik főleg a rózsadombi, szabadság-hegyi luxusrezidenciákat részesítették előnyben, melyekért gyakran az egymillió forint fölötti havi díjat (plusz rezsit) is megfizették. Ezen ingatlanok esetében elvárás volt, hogy új, önálló, panorámás és minimum 300-500 négyzetméter alapterületű legyen, s tágas, rendezett kertje lehetőleg rendelkezzen belső uszodával. Valamivel szerényebb igényekkel jelentkezett egy szintén külföldi (üzletembereket, külföldi cégek alkalmazottait kitevő) bérlői kör, amely amellett, hogy szívesen választotta a főváros XII. kerülete mellett a II/A, III. és XI. kerület zöldövezeti részeit, már nem feltétlenül igényelte a belső uszodát és számukra a lakóépület különállósága sem volt a legfőbb szempont.

A nagy kert, csend és zöldövezet, a nívós belső házkialakítás, valamint az otthon megszokott kényelemhez szükséges szolgáltatások megléte azonban ebben az esetben is döntő volt, miként sokat nyomott a latban ezen bérlői rétegnél is a ház, lakás jó beosztása, nagy lakásban a legalább két hálószobánkénti külön fürdőszoba, valamint az, hogy vendégeik, üzleti partnereik fogadására, elszállásolására is legyen lehetőség. Ez utóbbi lakóingatlanok havi bérleti díja rezsi nélkül 500 ezer és egymillió forint között, míg a hasonlóan kiemelt zöldövezeti területeken lévő, nyolc-tíz éve épült házaké, társasházi lakásoké már ennél alacsonyabb sávban, 200-500 ezer forint között mozgott.
A hazai bérlők - legyen szó családról, diákról vagy egyedülálló személyről - többsége már ekkor is hajlandó volt az alacsonyabb bérleti díj ellenében kompromisszumot kötni: a fő szempontot albérlet vagy lakásbérlet keresésekor a munkahelytől, gyermekek esetén az iskolától való távolság, a lakás vagy lakrész állapota, rezsiköltsége és nem utolsósorban a havi bérleti díj összege jelentette. Ebben a bérlői csoportban, illetve bérelhető ingatlankörben nagy szóródás volt tapasztalható: helytől, ingatlantípustól, minőségtől és mérettől függően 25 és 150 ezer forint között voltak a havi bérleti díjak, emellett még fizetni kellett a lakás rezsijét is.
A bérleti díjak és a bérlői igények tekintetében ugyan nem történt jelentős változás, csupán annyi, hogy kiadó házat kereső külföldi alig akad, és ma többnyire 25-100 ezer forint között keresnek lakásbérletet. A lakásbérleti piac mára jórészt lecsendesedett, aminek az ingatlanforgalmazó szakemberek szerint részint az az oka, hogy a nálunk letelepedett kinti cégek többnyire telephelyvásárlással vagy nívós iroda hosszú távra szóló bérlésével, valamint magyar menedzsergárda alkalmazásával (akik saját otthonukban laknak) megoldották ezt a problémát, másrészt a hazai diákok, családok számára a kedvező kamatú hitellehetőséggel kedvezőbb a lakásvásárlás, mint a bérlés. Mindez napjainkra jelentősen visszavetette a megkötött bérletek számát, s bár a lakásukat kiadni szándékozók nehezen akarnak a magas díjakból engedni, egy-két éve lassan szembesülnek azzal, hogy a gyér kereslet miatt nem talál bérlőre tulajdonuk. Ennek a felismerésnek az eredménye, hogy az ingatlanok közül mind többet adnak el a fővárosban és az agglomerációban.
Ha a jelenlegi konkrét bérleti díjakat nézzük, Beák Attila, a Beák és Társa Ingatlaniroda vezetője szerint bár a belvárosban és a budai részeken is számos lakóingatlant kínálnak bérbeadásra, kereslet szinte csak a 80 ezer forint havi díj alatti lakásokra akad. A leendő bérlők átlagban többnyire 35-50 ezer forintos havi díjú bérleményt keresnek, és az olcsóbb árért hajlandók akár néhány kerülettel távolabb utazni vagy akár panelbe is elmenni. Ezt megerősíti Zsidákovits Csaba, a Fok-Föld Ingatlaniroda egyik társtulajdonosa is. Tapasztalata szerint számos lakóingatlant kínálnak a II. és a XII. kerületben 200-300 ezer forint plusz rezsi havi díjért, valamint 80-130 ezer forintért a XI. kerület Bartók Béla úti és sasadi részein, kereslet azonban itt is elsősorban a kétszobás, 40-60 ezer forint havi díjú panellakásokra koncentrálódik. A korábban a bérlők által szintén kedvelt Budaörsön mára hasonlóan alakult a piac: átlag 40-50 százalékot estek vissza a három-négy évvel ezelőttihez képest a díjak, és a kereslet is megtorpant. Amíg például az Aradi utcai nívós sorlakásokat korábban havi 1000-3400 dollárért (külföldieknek) bérbe lehetett adni, jelenleg átlag havi 600-700 dollárért is alig találni bérlőt. E részpiacról itt is elmondható, hogy az 50 és maximum havi 100 ezer forint az a bérleti díjú lakóingatlan, melyre még van kereslet, de gyakran ezeket is hónapokig hirdetik tulajdonosaik.
Mindemellett találni a jelenlegi bőséges kínálatban őrmezei 75 négyzetméteres, 2 és fél szobás bútorozott lakást havi 75 ezer, belvárosi kétszobásat már 50 ezer, II. kerületi kétszobásat 70 ezer, valamint panorámás I. kerületi, 115 négyzetmétereset mindössze havi 120 ezer forintért. A Pasaréten is mindössze 110 ezer forintba kerül egy nívós háromszobás lakás havi bérleti díja, és a zuglói diplomatanegyedben a közelmúltban átadott új, nagyméretű társasházi lakásért (ingyenes gépkocsiparkoló-használattal együtt) is csak havi 100 ezer forintot kér tulajdonosa, míg egy a városközpontban lévő garzont már havi 25 ezer, egy körúti felújított kétszobásat pedig 32 ezer forintért hosszabb távra bérbe lehet venni.
Szilágyi Eta

HOZZÁSZÓLÁSOK