Úgy tűnik, felesleges aggódni azon, hogy az egyszerűsített építési engedélyezés közepette ki és hogyan fogja ellenőrizni a mindjárt bekövetkező építési boomban felépülő lakások, családi házak hűtését-fűtését, energiaigényét és széndioxid-kibocsátását. Ez ugyanis - mint kiderült - senkit nem érdekel. A költségvetési támogatásból megvalósuló épületek energiahatékonyságát szabályozó 7/2006-os tárca nélküli miniszteri (TNM) rendelet ugyanis nem vonatkozik az otthonteremtési kedvezményből megvalósuló lakásokra - áll a nemzetgazdasági tárca lapunkhoz eljuttatott válaszában.

A új csokból megvalósuló épületekre vonatkozó szigorúbb energetikai mutatókra a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) hívta fel nemrégiben a figyelmet, kiemelve, mekkora lehetőség, hogy a beinduló lakásépítés során, az állami támogatás igénybevétele miatt, 40 százalékkal hatékonyabb otthonok épülhetnek a jelenleginél. A hatályos, 7/2006-os TNM rendelet szerint ugyanis az állami forrással is finanszírozott építéseknél, a 2018 utáni, a jelenleginél lényegesen szigorúbb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni. A falaknak, a födémnek és a nyílászáróknak 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenni.

Kapcsolódó

A takarékosabb épület rövid távon persze többe kerül, így felmerült a kérdés, ki és hogyan fogja ellenőrizni a szigorúbb szabványok alkalmazását az egyszerűsített hatósági eljárás, az építési engedélyezés helyébe lépő egyszerű bejelentés során. Szakértők egyöntetűen arra figyelmeztettek, kontroll híján az építtetők könnyen indulnak az egyszerűbb irányba, s noha az energetikai követelmények mindenkire érvényes szigorodása a nyakunkon van (2018), addig is tömegével épülhetnek az erre fittyet hányó épületek.

Ez a támogatás nem az a támogatás

Az illetékes nemzetgazdasági tárca kérdésünkre megírta, az Otthonteremtési programban szereplő támogatások, így a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) és az építkezés esetén kérhető adó-visszatérítési támogatás nem számítanak energiamegtakarítási célú költségvetési támogatásnak. A 7/2006 TNM rendeletben meghatározott költségoptimalizált követelményszint szerinti feltételek pedig energiamegtakarítási célú pályázatokra, támogatásokra irányadók. Az otthonteremtési program támogatásaira korábban sem, és jelenleg sem vonatkoznak.

Mint írják, a kormány múlt év decemberében meghozott döntése alapján az energiahatékonyságra vonatkozó feltételek teljes egészében kikerültek a csok támogatási rendszeréből. A hatályos rendelkezések szerint a lakóingatlanok energiaosztályát nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál, így az energiatanúsítványt benyújtására sincs szükség a továbbiakban.

Mi ezzel a baj?

Nagyon is sok baj van ezzel az értelmezéssel. Az épületek egységnyi alapterületére jutó hűtési-fűtési energiaigény és a széndioxid-kibocsátás csökkentése érdekében hozott szigorítások bevezetésével Magyarország az utolsók közé tartozik az EU-ban - mondta lapunknak Szalai Gabriella, a Mehi munkatársa. Az uniós elvárást megtestesítő, előbb említett rendelet értelmében, 2018-tól a használatbavételi engedélyhez már kötelező lesz a költségoptimalizálási szint - ez az a bizonyos 40 százalékkal szigorúbb elvárás a jelenlegi szabványokhoz képest -, majd 2021-től a közel nulla energiás házak kora következik kötelező jelleggel.

Elavult házakat építünk

Vagyis a következő két évben tömegével és tudatosan építünk majd olyan házakat, amelyek két év múlva elavulnak, miközben az életciklusuk 50-100 év, ez egyszerűen gazdasági nonszensz - fogalmazott Szalai Gabriella. Számításaik szerint az építtetők a következő 5-10 évben rezsiben kifizetik azt a pluszt, amivel most többe kerülne egy takarékos ház kivitelezése.

S bár az állam ezek szerint nem fektet erre hangsúlyt, az építkezőkben tudatosítani kell, hogy ha a kivitelezés elhúzódik, és a használatbavételi engedélyt csak 2018-ban kérik meg, már a szigorúbb paramétereket fogják számon kérni - figyelmeztetett a Mehi munkatársa.

Nemzetközi vállalásaink is vannak

A magyarországi lakásállomány  energetikai szempontból nagyon elmaradott, rossz minőségű, ezért teljesen érthetetlen, hogy most, amikor végre korszerű és hatékony lakások épülhetnének, korszerűtlen, energiazabáló házak és lakások nőhetnek ki a földből ezrével, miközben nemzetközi vállalásaink vannak a kibocsátás csökkentésben is - reagált kérdésünkre Kárpáti József, energetikai szakértő, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) könnyűszerkezet építő tagozatának elnöke.

A családi és társasházak a legnagyobb energiafogyasztók, s kibocsátáscsökkentésben is ezeknél lehetne a legnagyobb eredményt elérni a megfelelő anyagokkal és technológiákkal, így az NGM álláspontja érthetetlen és ésszerűtlen, mindennel szembe megy - fogalmazott Kárpáti.

Kárba veszik az a 10 év is, amit az energiatudatosság fejlesztésére fordítottak

Ennek tükrében az otthonteremtési program célja is megkérdőjelezhető, hiszen pont az otthonteremtőket terheli majd meg a nem hatékony épületekben fizetendő rezsi, ráadásul pillanatok alatt el is fognak értéktelenedni ezek az ingatlanok. Megmagyarázhatatlannak tartja, hogy az állam támogatás fejében miért nem várnak el legalább egy mostani C kategóriájú  energetikai besorolást minimumként. Vállalhatatlan és egészen biztosan gagyidömpinghez vezet ez az értelmezés, arról nem is beszélve, hogy az energiahatékonyságra nevelésbe fektetett eddigi energiák - az elmúlt 10 év - így teljesen kárba vesznek - mondta Kárpáti József.