Súlyosbodnak a lakhatási problémák

Egyre többen élnek lakhatási szegénységben, s nőtt a bizonytalan, nem megfelelő lakáskörülmények közt élők száma is. Mindeközben a szakpolitikai válaszok továbbra is elégtelenek, nem a leghátrányosabb helyzetű rétegeket szolgálják, vagy túl kis léptékűek - állapítja meg a Habitat for Humanity ma publikált lakhatási jelentése, amelyet a Városkutatás Kft. készített.
NAPI, 2013. május 29. szerda, 12:24

A lakhatást érintő megfizethetőségi problémák az előző évhez képest tovább súlyosbodtak Magyar­országon. Míg 2011-­ben a háztartáskiadások átlagosan 25,5 százalékát, addig 2012­-ben a 27 százalékát fordították a családok lakhatásra. A legalacsonyabb jövedelműek a jövedelmük közel felét csak lakhatásra költik. A szegénység növekedésével az energiaszegénység is nő. Míg 2009­-ben a lakosság 20 százaléka, addig 2012­-ben a 27 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni a lakását - állapítja meg a Habitat jelentése.

A megfizethetőségi problémák összefüggést mutatnak a rossz lakásminőséggel. 2012­-ben 300 ezer lakás volt félkomfortos vagy komfort nélküli, 200 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC. A magyarországi lakásállomány 70 százaléka energetikai szempontból elavult.

Elsősorban a súlyos megfizethetőségi problémák miatt egyre több család lakhatása vált bizonytalanná - mondta Hegedüs József, a jelentést elkészítő Városkutatás Kft. igazgatója. A közműhátralékokat felhalmozók száma radikálisan növekedett 2009 és 2012 között: az egy éven túl nem fizetők száma 130 ezerről 172 ezerre nőtt, a 3 hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a 400 ezret. Az önkormányzati bérlakásokban élők 30­-40 százaléka halmozott fel hátralékot. 2012 novemberére 110 ezer családnak volt 90 napon túli lakáshitel hátraléka. Lakáshitel tartozások miatt 2012 végéig 13 600 lakást kényszerértékesítettek. A villanyt 37 ezer, a gázt több mint 100 ezer családnál zárták el.

A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen - emlékeztetett Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. Eközben évente 1­2 ezer a kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma. Miközben az összes lakásnak csak 3 százaléka szociális bérlakás, közel 500 ezer lakás üresen áll, melyek egy része a megfelelő garanciák biztosítása mellett szociális célokra hasznosítható lenne.

Mire költ az állam?

A központi költségvetés lakhatást közvetlenül célzó kiadásai 2012-ben 293,2 milliárd forintot tettek ki. A lakhatási problémákkal küzdő családokra 57 milliárd forintot, a teljes kiadás ötödét fordították, ebből 10 milliárd a szocpolra ment. 116 milliárd forintba került a devizahitelesek végtörlesztése, 80 milliárd forintba a 2000 és 2004 között felvett hitelek kamattámogatása.

A legszegényebbeket támogató lakásfenntartási támogatásra, és adósságcsökkentési támogatásra becslések szerint 30 milliárd forintot, hajléktalan programokra 8,3 milliárdot költött a kormány. A lakhatásra fordított költségvetési források elsősorban nem a legszegényebb családokat támogatták.

Szekér András kiemelte, a szakpolitikai anyagokban megjelennek a legégetőbb problémák, de a kulcsintézkedések ritkán kapnak megfelelő forrást, konkrét határidőket, gyakran elsikkadnak az elszámoltathatóság eszközei. Strukturális szintű kezelés helyett a közpolitika a kisebb léptékű, kísérletező programoknak enged teret.

HOZZÁSZÓLÁSOK