Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Paprika Károlyné, a Bács-Kiskun megyei Soltvadkerten és környékén ingatlanokat forgalmazó Paprika Immobilien tulajdonosa a program kapcsán bizakodó. Úgy gondolja, hogy az idén elindított fejlesztési program, ha jövőre is folytatódik, valamelyest lendíthet az álló piacon. A megyében található az országban a legtöbb 1 és 10 hektár közötti alapterületű, új gazdára váró tanya, ám az érdeklődés egyelőre gyér, egy-két  fiatalt kivéve, akik a magas városi lakhatási és megélhetési költségek miatt az elmúlt két-három évben szántóval körülvett tanyát vásároltak és gazdálkodásba fogtak. Legtöbbjük azonban egyelőre elsősorban csak saját igényeit fedezi, a piacra való termeléshez ugyanis nincs megfelelő eszközállománya és a piacra jutás (rossz utak, közeli felvásárlói hálózat stb. hiánya) sem megoldott.

Pedig a térség az ingatlanforgalmazó szerint akár a bedőlt lakáshitelesek egy részének is megoldást jelenthetne, hiszen néhány millióért már új otthonhoz tudnának jutni. A megyében rendkívül olcsók a tanyák, 3 millió forintért már 3−6 ezer négyzetméteres földterülettel hozzá lehet jutni egy-egy kisebb házhoz, s komfortosakat is találni szép számmal 5−8 millió forint között.  A nagyon jó minőségűek ára 8−10 millióról, az ebben a viszonylatban luxusnak számító tanyaépületeké pedig − a helytől, a lakóház állagától, felszereltségétől és a hozzá tartozó földterület méretétől, minőségétől függően − 20−22 millióról indul.

Hasonlóan látja a fejlesztések pozitív hatását Bozsó Bence, a szegedi Limit Ingatlaniroda ügyvezető igazgatója is. A pályázati forrásokkal felújított utak, korszerűsített épületek javítják az ingatlanok piaci pozícióit és élénkíthetik az alvó keresletet. Természetesen, mint mondja, csak akkor, ha a program nem áll le és az ideinél szélesebb körben juthatnak pénzhez a pályázók. Szerinte ugyanakkor a szegedi tanyavilág nem jelenthet megoldást a bajban lévő lakáshiteleseknek, éppen az említett hátrányok − rossz állagú tanyaépületek, télen járhatatlan utak, rossz közbiztonság − miatt. Itt az árak sem alacsonyak: egy-egy, 5000-6000 négyzetméter művelhető földterülettel övezett, komfortos külterületi ingatlanért a pangás ellenére elkérik a 18−20 millió forintot, a felújított, jól felszereltek ára pedig még ennél is magasabb.

Sándor István, a Kiskun Ingatlaniroda szakértője is úgy látja: a tanyák − mivel zömük jelentős összeget felemésztő felújításra, korszerűsítésre vár, s a bekötőutak sem épültek ki a legtöbbhöz, géppark pedig nincs a gazdálkodáshoz − nem, de a nagyobb értékű lakásukat elvesztő városiak számára az alföldi falvak jelenthetnének lakhatási és letelepedési megoldást. Bács-Kiskun megyében ugyanis nemcsak rengeteg tanyát, hanem a kisebb, 2-3 ezres települések belterületein kisebb-nagyobb családi házakat is igen kedvező áron kínálnak. Jánoshalmán például 70 négyzetméteres, jó állapotú családi ház − 600 négyzetméteres telekkel − megkapható már 3,3 millióért, kiskőrösi, 600 négyzetméteres házhelyen fekvő, 50 négyzetméteres lakóingatlan 3,1, míg Szabadszálláson 120 négyzetméteres lakóépület 750 négyzetméteres kerttel, mindössze 3 millió forintért − emel ki hármat a széles kínálatból.

A szakembernek és − mint mondja − a szakmai köröknek is az a véleménye, hogy a kormánynak ezeken a településeken kellene házakat vásárolni az ócsai építkezés helyett, s havi 20 ezer forintos lakbérrel bérbe adni a rászorult hiteleseknek: az ár megtérülne 12−15 év alatt. Jól járnának a kilakoltatás előtt állók is, hiszen a banki elszámolás után megmaradt pénzükkel új, biztos lakhatási lehetőséget találnának. S mivel a tervek szerint Ócsára is zömmel az ellehetetlenült középosztálybeliek költözhetnének, s ők többnyire rendelkeznek gépjárművel, a munkahelyre való eljutás ezen kistelepülések valamelyikéről sem okozna nekik gondot.