Telke van? Nagyon fontos döntést hozott az alkotmánybíróság

Ha kiderül, hogy a telek alatt vízvezeték húzódik, de arról a tulajdonos nem tudott, a vezetékre szolgalmi jog csak kártalanítás mellett jegyezhető be - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab).
Németh Géza, 2017. október 11. szerda, 18:38

A Magyar Közlönyben megjelent határozat egy bíró megkeresésére született.

A per azért indult, mert a szülők 2000-ben vásároltak egy telket, amelyet később a gyermeküknek ajándékoztak. Sem az eladó, sem a telket tovább ajándékozók nem tudtak arról, hogy a telek alatt vízvezeték húzódik.

Ez akkor derült ki, amikor a helyi önkormányzat vízvezetési szolgalmat jegyeztetett be a telekre. A vízmű szerint a cső már a 70-es években is ott volt, csak az ingatlan nyilvántartásban nem szerepelt. A tulajdonos azt nehezményezte, hogy a védősáv miatt - ahova sem épület, sem fa nem telepíthető - a telkének az értéke nullára csökkent. A védősáv ugyanis csaknem az egész telekre kiterjed.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló, 1911-ben hozott törvény erre az esetre megtiltja a kártalanítást, ezért a tulajdonos a vízügyi hatósághoz fordult, amely elutasította a kártalanítási kérelmét, majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz fellebbezett, de ott sem járt jobban, így a bírósághoz fordult.

A bíró észlelte a problémát: itt a tulajdonhoz fűződő jog sérül és az Alkotmánybíróságtól kérte a vonatkozó jogszabály megmásítását. A bíró szerint "a közérdekű szolgalom utólagos megállapításának szükségessége, egy korábbi rendezetlen jogi helyzet okán nem vitatható el.

Azonban a víziközműtörvény azon rendelkezés, miszerint utólagos vízvezetési szolgalom megállapítása esetén a  tulajdonos nem élhet kártalanítás iránti igényével, sérti - a  jogállamiság elvén keresztül - a  tulajdonhoz való jogot is. Az  utólagos megállapítással a  hatóság egy jogot konstituált. A  bíróság megítélése szerint egy magánfél tulajdonjog gyakorlásának teljességéhez fűződő jogát - kártalanítás nélkül - nem korlátozhatja az  állam."

Ezzel egyetértett az Ab is:

...alkotmányosan a tulajdonos tulajdonosi pozícióját hátrányosabbá tevő, a tulajdonos számára tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okozó jogszabályi előírások esetén a jogalkotó biztosítani köteles az értékgaranciát, vagyis a korlátozással arányos kártalanítást köteles előírni. A jelen ügyben vizsgált rendelkezés nemhogy nem ír elő ilyen kártalanítási kötelezettséget, hanem kifejezetten megtiltja azt, és ezzel alkotmányos indok nélkül okoz kárt a tulajdonosnak.

Az Ab hivatkozott egy korábbi határozatára, ahol tudott a telek tulajdonosa a telke alatt húzódó gázcsőről, így neki nem is járt kártalanítás, hiszen a bejegyzett szolgalmi jog csak azt jelentette, hogy bekerült az ingatlannyilvántartása, amiről addig is tudott.

De más a helyzet akkor, ha a tulajdonos nem tudott a vezetékről és annak ottléte csak akkor derül ki, amikor a szolgalmat bejegyzik. Ilyenkor a telek használhatósága - és vele az értéke - is csökken. Emiatt az Ab a kártalanítás tilalmáról szóló részt úgy változtatta meg a törvényben, hogy az  eljáró bíróság számára lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy a  szolgalmi jog kötelezettje (az ingatlan tulajdonosa) tudott-e a  tényleges helyzetről.  Ha a  szolgalom jogosultja (az önkormányzat) nem bizonyítja, hogy a kötelezett tudott a  vízvezeték létéről, úgy megnyílik a  kártalanítás lehetősége.

HOZZÁSZÓLÁSOK