Az OTSZ legújabb módosítása - 28/2011. (IX.6.) BM rendelet - 524§ (2) paragrafus - előírja, hogy a logisztikai csarnokokban a tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a füstkötényfal benyúlásának alsó síkját. Tehát egy 10 m belmagasságú épületnél, ahol a füstkötényfal benyúlásának alsó síkja akár 5 m is lehet, a korábbi 10 m helyett csak 5 m magasságig lehet az árukat tárolni. Emiatt átlagosan 30-40 százalékkal csökkenhet a piacon lévő raktárak kapacitáskihasználtsága - hívja fel a figyelmet közös közleményben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Logisztikai Egyeztető Fórum  (LEF) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület  (IFK).

Mint írják, a környező országokhoz viszonyítva Magyarországon egyike a legalacsonyabbaknak a logisztikai bérleti díjak, és Európában sincsen sehol ilyen jellegű korlátozás érvényben, ezért a szabályozás jelentős versenyhátrányt okoz a hazai ingatlanpiaci szereplőknek.

Jelenleg 1,8 millió négyzetméter budapesti és környéki raktárállományt szereltek fel füstkötényfalakkal. A 30 százalékos kapacitáscsökkenés miatt összesen 540 ezer négyzetméternyi raktárfelület válik használhatatlanná, ami közel 60 milliárd forintos többletterhet jelentene a szolgáltatóknak.

Teljesíthetetlenné váló vállalások

Ezen beruházások jórészt az utóbbi 6-7 évben épültek, és jelenleg a megtérülési idejük felénél tartanak; mindegyikhez kapcsolódik banki és jelentős részükhöz pályázati finanszírozás is - olvasható a közleményben. A vállalások nem teljesítése súlyos következményekkel l járhat, a meglévő modern raktárak többségének kiürülése évente mintegy 1,2-1,5 milliárd forint iparűzési adó kieséséhez és nagyságrendileg 15 ezer munkahely elvesztéséhez vezethet.

A szakmai szervezetek szerint a raktározási magasság korlátozása esetén akár meg is bénulhat a piac, hiszen a jelenleg kiadott épületek háromnegyede nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal és raktározási rendszerek alkalmazásával kapcsolatos bérlői igényeket, a banki hitelek fizetését, a logisztikai pályázatok teljesíthetőségét.

Az új szabályzás miatt egy 10 ezer négyzetméteres csarnoképület korábbi kapacitását egy legalább 3 ezer négyzetméterrel nagyobb épület biztosíthatja, ez átlagosan 270-330 millió forinttal növeli a beruházási költséget. Az ilyen mértékű növekedés vállalhatatlan a cégek számára. A szakmai szervezetek becslései alapján akár 9 milliárd forint kieséssel is számolnia kell a gazdaságnak az elmaradt raktárépítések miatt (a korábbi években évente átlagosan 80 ezer négyzetméter raktár épült).

Moratóriumot javasolnak

A szakmai szervezetek, a szabályozás nemzetgazdaságra való kihatása miatt javasolják, hogy a raktárcsarnokok, logisztikai központok esetében - közösségi épületek kivételével - a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága függessze fel moratórium jelleggel a hivatkozott szabály érvényesítését, és a vonja be az érintett piaci szereplőket a megfelelő szabályozási rendszer kidolgozásába.