Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése májusban érdemben romlott az előző hónaphoz képest (a szezonálisan kiigazított adatok alapján). E mutató most sem tört ki az elmúlt tíz hónapot jellemző viszonylag szűk sávból. A nyers adatok is kedvezőtlen irányú változást jeleznek: májusban a növekvő és csökkenő termelésről beszámoló cégek aránya 16 és 32 százalék, míg áprilisban ugyanez a két arány rendre 20 és 32 százalék volt.

A magas- és mélyépítő építő cégek helyzetértékelései közötti különbség ebben a hónapban csökkent, de az alaptendencia (azaz a magasépítés előnye) fennmaradt. A foglalkoztatott létszám szerinti különbség májusban csaknem teljesen eltűnt.

Egy évvel ezelőtt az elmúlt időszaki termelésről a mostaninál némileg kedvezőbben nyilatkoztak a cégek: 2015 májusában növekvő termelésről 19, csökkenőről 24 százalékuk számolt be.

Építőipari bizalmi index 2013-2016,
Kép: Forrás: GKI

Így látják a rendelésállományt

A rendelésállományok értékelése májusban - a szezonálisan kiigazított adatok alapján - az előző hónaphoz képest érezhetően romlott. A nyers adatok is negatív irányú elmozdulást tükröznek: májusban a válaszadó vállalkozások 12 százaléka számolt be magas, 43 százalékuk pedig alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány áprilisban rendre 15 és 41, egy évvel ezelőtt 15 és 38 százalék volt. A magasépítő cégek értékelése az előző hónaphoz képest sokat romlott, a mélyépítőké némileg javult.

Romlást jeleznek a foglalkoztatási várakozások is a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A májusi felmérés eredménye szerint a létszám bővítésére a válaszadó cégek 12 százaléka, annak csökkentésére 14 százalékuk készül. Áprilisban ugyanez a két arány rendre 14 és 12 százalék, egy éve 14 és 17 százalék volt. A magasépítő cégek várakozásai komolyan romlottak, a mélyépítőké viszont érezhetően javultak.

Az elmúlt néhány évben fokozatosan és érdemben csökkent a vevők laza fizetési fegyelmének említési gyakorisága. A bizonytalan gazdasági környezet szerepe 2-3 éve csökkent jelentősen, azóta stabilan alakult. A kereslethiány korlátozó hatása enyhén újból növekszik. Jelentősen erősödött a munkaerőhiány említési gyakorisága.

Mi lesz az árakkal?

A felmérés szerint nincs felfelé irányuló árnyomás az építőipar egészében. A következő három hónapban az értékesítési árak várható emelkedésére vonatkozó várakozások májusban is enyhültek. A válaszadók döntő többsége (83 százaléka) a továbbiakban sem számít árváltozásra. Az áremelést tervezők aránya (8 százaléka) nem tér el érdemben az árcsökkenést valószínűsítők arányától (9 százalék). Ugyanez a két arány áprilisban 12 és 7, tavaly májusban 8 és 11 százalék volt. Kissé más a helyzet a lakásépítő cégek esetében, itt érezhető az áremelési szándék: ezek 21 százaléka áremelést tervez, árcsökkenésre mindössze 3 százalékuk számít.

Szignifikánsan romlott az előző hónaphoz képest a magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése az építőipari termelők körében. A derű- és borúlátóak aránya májusban 14 és 18, áprilisban 18 és 17 százalék volt.