Január elsejével bezárt a Budapesttől 45 kilométerre lévő ráckevei Savoyai kastélyszálló és étterem. Erről egy egymondatos közlemény értesíti a vendégeket a kastély honlapján. A bezárás meglepetésként érte a helyieket, egyesek már új, kormányközeli ingatlanhasznosító érkezéséről beszéltek lapunknak, ám ezt az információt hivatalos források nem erősítették meg.

A Duna-parti stéggel és több hektáros parkkal is rendelkező - jelenleg felújításra szoruló - kastély hotelként és étteremként működött, helyet adott esküvőknek, konferenciáknak és kulturális rendezvényeknek is. A szálló és az étterem eddigi bérlői nem kívántak lapunknak nyilatkozni, annyit közöltek, hogy lejárt a szerződésük. Az egyikük tájékoztatása szerint az új üzemeltető már tárgyalt a folytatásról a korábbi dolgozókkal.

A Savoyai-kastélyt a Ráckevei Kastély-Építész Kft. birtokolta, a cég többségi tulajdonosa az Uvaterv Zrt., s az egyik kisebbségi tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A Ráckevei Kastély-Építész Kft. most átruházta (visszaadta) az ingatlant az MNV-nek, így a jövőben már nem ez a cég hasznosítja a kastélyt. Az ingatlanok január 4-én kerültek az MNV-hez, az üzemeltetést átmeneti jelleggel az MNV tulajdonában lévő Kiving Kft. látja el - tudtuk meg az állami vagyonkezelőtől.

Ráckeve legimpozánsabb épülete a barokk Savoyai-kastély, melyet 1702-ben építettek Johann Lucas von Hildebrandt építész tervei alapján Savoyai Jenő francia hercegnek, német-római császári hadvezérnek. A kastély alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, míg az épület maga a bécsi Rennwegen álló Belveder palotára hasonlít - írja a kastély honlapja.

Nem írnak ki pályázatot a hasznosításra

Az MNV a Kiving részvételével csak ideiglenesen kívánja üzemeltetni az épületegyüttest. Lapunk azon kérdésére, hogy várható-e pályázat kiírása a kastély hasznosítására vonatkozóan, a vagyonkezelő azt közölte: előzetesen nem gondolkodnak ebben, "mivel a hasznosítás vagyongazdálkodási szempontból leginkább megfelelő módja a vagyonkezelésbe adás lehet, amelyre versenyeztetés mellőzésével kerülhet sor. A lehetséges vagyonkezelők köre elsősorban az állami szervezetek, illetve Ráckeve Város Önkormányzata lehet. A kastély hosszú távú hasznosításáról az MNV először a helyi önkormányzattal egyeztetett, azonban a kastély jövőbeni hasznosításáról még nem született döntés" - írta válaszában az MNV.

A kastély üzemeltetési feladatait átvenné a helyi önkormányzat, erről a város polgármestere a képviselő-testület nevében szándéknyilatkozatot nyújtott be az MNV-hez. A Napi.hu érdeklődött az önkormányzatnál, hogy milyen hasznosítást terveznek, és azt milyen forrásból valósítanák meg, de kérdéseinkre Szadai József, Ráckeve polgármestere csak azután szeretné válaszolni, "amennyiben a város számára kedvező döntés születik az üzemeltetésre vonatkozóan".

Fel kellene újítani, de miből?

Még 1973-ban 14 építőipari tervező, illetve kivitelező vállalat közösen kezdte el - Rados Jenő professzor által irányított tervezőcsoport tervei alapján - és pénzügyileg is finanszírozta az akkor teljesen romos Savoyai-kastély felújítását - tudta meg lapunk Bretz Gyulától, az Uvaterv Zrt. elnök-vezérigazgatójától. Az ingatlan az 1980-as évektől kezdve építész alkotóházként működött. A rendszerváltáskor alapították meg a Ráckevei Kastély-Építész Kft.-t, ahova a vállalatok a jogaikat beapportálták. A cég a kezdetektől, 1989-től a szállodarészt és a konyha-éttermet is bérbe adta üzemeltetésre. Ezek a bérleti jogviszonyok szűntek meg 2016 végén, mert a bérlők nem kívántak a továbbiakban szerződést kötni - írta válaszában az Uvaterv elnök-vezérigazgatója. (Információink szerint egy éves helyett határozatlan idejű szerződést kínáltak.) A befolyt bérleti díjak jelentős részét a kft. fenntartására és a szükséges kisebb felújítások fedezésére költötték.

Az Uvaterv információi szerint a kastélyt az MNV a továbbiakban a ráckevei önkormányzat bevonásával közhasznú funkciók ellátására kívánja üzemeltetni.

Bretz Gyula szerint szükséges lenne a kastély felújítása, további állagmegóvása, amelyet csak hazai forrásból lehetne megvalósítani. Európai uniós támogatás nem várható, mert a közép-magyarországi régió nem támogatható uniós forrásból.

Nincs kormánydöntés a felújításról

Az MNV arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Savoyai-kastély esetleges felújításáról koncepcionális jellegű kormányzati döntés még nem született, így a műemlékegyüttes rekonstrukciójával - és annak finanszírozásával - kapcsolatosan jelenleg nem tudnak tájékoztatást adni.

Felülvizsgálták a Nemzeti kastélyprogramot

A Magyar Közlönyből azonban kiderül, hogy a Savoyai-kastély korábban nevesítve volt az uniós és magyar forrásokból megvalósuló Nemzeti kastélyprogramban, de a kormány 2016. december 15-én megjelent, a Nemzeti kastélyprogram és a Nemzeti várprogram felülvizsgálatáról szóló határozatában már nem szerepelt. A két évvel korábbi kormányhatározatban az állt, hogy a Savoyai-kastélyt a fennálló használati jogviszony megszüntetését követően bevonják a kastélyprogramba, állami vagyoni körbe kerül, és a vagyonkezelője a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ lesz. (Időközben a kormány, tavaly év végével, megszüntette a Forster központot.)

A kormány december közepén arról is döntött, hogy a módosított kastély- és várprogramban szereplő helyszínek fejlesztéseire uniós forrásból, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program turisztikai keretében 40,4 milliárd forintot biztosítanak. A kormány a magyar költségvetésből a Nemzeti kastélyprogramot idén 3,5 milliárddal, jövőre a kastély- és várprogramot összesen 1,8 milliárddal egészíti ki (a keretek feltehetően még bővülni fognak). A kormány döntése szerint a "műemlékek hiteles berendezéséhez szükséges műtárgyak megvásárlásához 2017-tól évente 200 millió forintot biztosítsanak a Miniszterelnökség költségvetési fejezetében.

A Nemzeti Kastélyprogram helyszínei:

Kiemelt helyszín

  • fertődi Esterházy-kastélyegyüttes
  • nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes
  • keszthelyi Festetics-kastélyegyüttes és park
  • gödöllői Királyi kastély
  • geszti Tisza-kastély

továbbá

  • bajnai Sándor-Metternich-kastély
  • dégi Festetics-kastély
  • fehérvárcsurgói Károlyi-kastély
  • füzérradványi Károlyi-kastély
  • komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria
  • körmendi Batthyány-Strattmann-kastély
  • nádasdladányi Nádasdy-kastély
  • oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély, kamalduli remeteség
  • sümegi püspöki palota
  • szabadkígyósi Wenckheim-kastély
  • szécsényi Forgách-kastély
  • szécsény-benczúrfalvai Benczúr-kastély
  • tatai Esterházy-kastély
  • tiszadobi Andrássy-kastély
  • várpalotai Zichy-kastély

A Nemzeti Várprogram helyszínei:

Kiemelt helyszín

  • esztergomi vár
  • visegrádi Fellegvár, Alsó-vár, Salamon-torony és királyi palota
  • gyulai vár és Szigeterőd
  • egri vár
  • soproni várfal és a kapcsolódó múzeumnegyed
  • diósgyőri vár

továbbá

  • cseszneki vár
  • csókakői vár
  • dobai Somló-vár
  • füzéri vár
  • kisvárdai vár
  • mosonmagyaróvári Óvári vár
  • nagyvázsonyi Kinizsi-vár
  • ónodi vár
  • sárospataki Rákóczi-vár
  • sümegi vár
  • szigetvári vár
  • szögligeti Szádvár
  • várgesztesi vár.