Újra beindult a hitelfelvétel - ennyi kell a magyaroknak

Idén az első félévben mind a támogatott, mind a piaci engedélyezett lakáshitelek száma és összege is nőtt az előző év azonos időszakához képest. A hiteleket elsősorban használt lakások vásárlására fordították, de az építéshez és az újlakás-vásárláshoz folyósított hitelek piacán is jelentős volt a bővülés - derül ki a KSH legfrissebb összesítéséből.
Szepesi Anita, 2017. október 17. kedd, 18:10

A KSH felmérése a lakáshitelezést befolyásoló tényezők között elsőként a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vásárlásait, mint a nemteljesítő hitelek felszámolását célzó vásárlásokat említi. Az MNB adatai szerint 2017 első hat hónapjában a NET 3044 fedezeti lakóingatlant vásárolt meg.

A csok szintén markáns hatást gyakorolt a lakáshitelezésre, az első félévben a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások (csok)  száma 12 760-ra, összege 27,6 milliárd forintra nőtt. A támogatásokat elsősorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 57, illetve 40 százalékában). A folyósított összegek megoszlásának aránya már eltolódik a nagyobb értékű újlakás-támogatások felé: a teljes összeg 37 százalékát fordították használt, 62 százalékát pedig új lakásra.

Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4, míg új lakás építésekor 2,4, új lakás vásárlásakor pedig 5,5 millió forint volt. A lakásbővítésre igénybe vett támogatások számának előfordulása csekély (2,3 százalék), átlagos összegük 1,4 millió forint.

Ekkora a lakáshitel-állomány

Idén az első félév végén a lakáshitel-állomány 2917 milliárd forint volt, ez kismértékű, 5 milliárd forintot kitevő emelkedés a 2016. december 31-én  megfigyelthez képest. Ez a csekély mértékű változás nem befolyásolta a lakáshitel-állomány GDP-hez viszonyított arányát, ami az előző év végéhez hasonlóan 8,3 százalékon maradt.

2011 óta évről évre kisebb lett a teljes hitelállomány összege. A 2015-ben bekövetkezett közel 10 százalékos (327 milliárd forint) visszaesést 2016 végéig már csak enyhébb, 2,8 százalékos csökkenés követte, majd 2017 június végére már nem történt jelentős változás. Eközben a teljes hitelállományon belül az államilag támogatott (23 százalék) és támogatás nélküli hitelek (77 százalék) arányában 1 százalékpontos eltolódás történt az utóbbiak javára.

A teljes hitelállomány 58 százaléka a bankoknál koncentrálódott, 28 százaléka volt jelzáloghitel-intézeteknél és 10 százaléka a lakás takarékpénztáraknál. A takarék- és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány mindössze 3 százalékát tették ki 2017 közepén.

Fogynak a problémás hitelek

A problémamentes hitelek számának aránya a válság kezdete óta általában 80 százalék alatt maradt. A mutató 2015 óta folyamatosan javult: 2016-ban 86 százalékról 89 százalékra emelkedett, majd 2017 júniusára elérte a 92 százalékot.

A külön figyelendő és az átlag alatti minősítésű hitelek részesedése együttesen közel 2 százalékponttal 3,4 százalékra csökkent. A kétes vagy rossz minősítésű hitelek együtt 4,5 százalékot tettek ki, e hitelek aránya szintén közel 2 százalékponttal csökkent. 2017 június végén 19 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31-60 nap közötti, 32 ezer adósé pedig a 61 napot is meghaladta.

Nőtt az engedélyezés

Az első félévben 45 ezer lakáshitelt engedélyeztek 291 milliárd forint értékben. 2016 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 14, összege 34 százalékkal nőtt, az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege  pedig 2017 közepére 1 millió forinttal magasabb, 6,5 millió forint lett. 2017 első hat hónapjában az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 14, összegének 16 százaléka volt államilag támogatott, ami nem jelent lényeges elmozdulást a megelőző évhez képest.

2016 első féléve óta az államilag támogatott hitelek száma tizedével, összege kétötöddel nőtt, ezalatt a támogatás nélküli hitelek száma is közel 5 ezerrel (14 százalékkal), összege 61 milliárd forinttal (33 százalékkal) emelkedett.

Ennyit folyósítottak

2017 első hat hónapjában közel 47 ezer lakáshitelt folyósítottak, 264 milliárd forint értékben. 2016 első félévéhez képest a hitelek száma közel 7 ezerrel, 17 százalékkal, összege több mint 54 milliárd forinttal, 26 százalékkal nőtt.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, három folyósított lakáshitelből kettő ezt a célt szolgálta. Az első félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 195 milliárd forintra bővült, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Félév/félév alapon az építéshez nyújtott hitelek száma több mint kétszeresére, összegük szintén közel a duplájára nőtt. Az átlagos hitelösszeg 700 ezer forinttal, 4,4 millió forintra csökkent. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma közel kétharmaddal emelkedett, összegük majdnem megkétszereződött, miközben az egy új lakás vásárlására folyósított hitel  összege átlagosan 6,3-ról 7,7 millió forintra nőtt.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2017 első felében 477-el (8 százalékkal), összegük közel 1,9 milliárd forinttal (13 százalékkal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és az átlagos hitel értéke 2,4-ről 2,5 millió forintra emelkedett. A hitelcél jellegéből adódóan az egy folyósításra jutó átlagos összeg kevesebb mint fele egy átlagos lakáshitelnek, ami 5,6 millió forintot tesz ki.

A hitelkiváltások száma 35 százalékkal, összege 45 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor átlagos összegük szintén visszaesett. A 2016. első félévi 4,8 millió forinthoz képest 2017 első felében átlagosan 4,1 millió forint jutott egy ügyfélre.

2016 első felében a folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje 14,3 év volt, ez 2017 közepére 15,1 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, elérte a 17,8 évet, ezt az új lakások vásárlásához kapcsolódó hitelek követik közel 17,5 évvel, de a futamidő a
használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet.

A teljes anyagot itt olvashatja el.

HOZZÁSZÓLÁSOK